Sziklai Árpád egyéni vállalkozó 8000 Székesfehérvár, Lövölde u. 1. 2. em. 3. Tel./fax.: 06 22/390-601 Mobil: 06 30/285-13-12 Monostorapáti és Hegyesd községek közös helyi hulladékgazdálkodási terve Készítette: Sziklai Árpád egyéni vállalkozó 2005. március 2 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE.................................................................................................................................3 I. FEJEZET A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI.....................................................................................4 I.1. TERVEZÉSI SZINT, KÉSZÍTŐ NEVE ÉS CÍME, DÁTUM...............................................................................................4 I.2. A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA.............................................................................................................................5 Monostorapáti..............................................................................................................................................9 Hegyesd..........................................................................................................................................................13 I.3. A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI ...................................................16 I.4. TERVEZÉSBE BEVONT SZERVEZETEK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK FORMÁI...........................................................17 II. FEJEZET A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE..................................................................................................................................................................23 II.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE...............................................................................23 II.1.1. Nem veszélyes hulladékok ..........................................................................................................................23 II.1.1.1. Települési szilárd hulladékok............................................................................................................................... 24 II.1.1.2. Települési folyékony hulladék .............................................................................................................................. 25 II.1.1.3. Kommunális szennyvíziszap ................................................................................................................................ 25 II.1.1.4. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok........................................................................................... 25 II.1.1.5. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok............................................................................... 25 II.1.1.6. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok ......................................................................................... 26 II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok........................................................................26 II.1.2.1. Veszélyes hulladékok........................................................................................................................................... 26 II.1.2.2. Nem veszélyes hulladékok................................................................................................................................... 29 II.1.3. Csomagolási hulladékok ............................................................................................................................29 II.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE ................................................................................30 II.3. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS A TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE ...31 II.3.1. Nem veszélyes hulladékok ..........................................................................................................................31 II.3.2. A településekre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok ...........................31 II.3.3. Csomagolási hulladékok ............................................................................................................................32 II.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA................................................................32 II.4.1. Nem veszélyes hulladékok ..........................................................................................................................32 II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok........................................................................................................33 III. FEJEZET A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ...............................................................................................................................................34 III.1. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE................................................................................34 III.1.1. Települési szilárd hulladék .......................................................................................................................34 III.1.2. A települési folyékony hulladék ................................................................................................................34 III.1.3. A területen folytatott hulladékkezelésre előírt követelmények, kezelésre jogosultak és engedélyeik ........35 IV. FEJEZET AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK........38 V. FEJEZET A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK.......................................39 V.1.HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA............................................................................................................39 V.1.1. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI (HASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI) TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................................40 V.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSÁNAK, HELYZETÉNEK (PROBLÉMAKÖRÉNEK) ISMERTETÉSE .................41 V.2. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK................................................................................................................................................................42 V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen.......................................42 3 V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése .....................................................................................................................42 V.3. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE .....................................44 V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége ............................................................44 V. 3.2.A települési folyékony hulladék kezelése ....................................................................................................44 V. 4. A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE................................................45 V.4.1. A településeken keletkező települési szennyvíziszap mennyisége ...............................................................45 V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya ................................45 VI. FEJEZET AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA..................46 VI.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE....................................................................46 VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása ............................................................................46 VI.1.2. Csökkentési célok.....................................................................................................................................49 VI.1.2.1. Települési szilárd hulladék: ................................................................................................................................ 49 MONOSTORAPÁTI .....................................................................................................................................................50 HEGYESD..................................................................................................................................................................50 VI.1.2.2. Települési folyékony hulladékok........................................................................................................................ 52 VI.1.2.3. Kommunális szennyvíziszap: .............................................................................................................................. 53 VI.1.2.4. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék:................................................................................................ 53 VI.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK TERVEZÉSE ...................................................53 Hasznosítható hulladékok....................................................................................................................................53 Zöld- és biohulladékok ........................................................................................................................................54 Szennyvíziszap .....................................................................................................................................................54 Veszélyes hulladékok ...........................................................................................................................................54 VII. FEJEZET A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM .....................................................................................................................................55 VII.1. MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLET-FORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ, OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK...........................................................................55 VII.2. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM...................................................................................57 VII.2.1. Lerakással ártalmatlanított szervesanyag-tartalom csökkentési program ..............................................57 VII.2.2. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetési program.........................................................................................58 VII.2.3. Hasznosítást és ártalmatlanítást elősegítő létesítmények megvalósításának programja.........................58 VII.2.4. Illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakók felszámolásának, rekultivációjának programja ...............................................................................................................................60 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. sz. melléklet A tervezési terület térségi elhelyezkedése 2. sz. melléklet A tervezési terület térképe 3. sz. melléklet A tervezési terület földtani térképe 4 I. FEJEZET A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI I.1. Tervezési szint, készítő neve és címe, dátum Tervezési szint A hazai hulladékgazdálkodás tervezése három színtű, egyrészt országos szinten történik, amely stratégiai tervezést jelent. Ennek során meghatározzák a célokat, célkitűzéseket és kidolgozzák az országos szinten lehetséges intézkedéseket és eszközöket. Másrészt területi, regionális szinten történik a tervezés, amely a régió, mint területi, gazdasági egység hulladékgazdálkodásával foglalkozik. Ez a tervezési szint tekinthető a második szintnek. Ám míg a két felsőbb szint jellemzően a stratégiai szintű tervezést jelenti, addig a helyi tervezés (a harmadik szint) a gyakorlati oldalról, a megvalósíthatóság oldaláról közelít a felsőbb szintek útmutatásai alapján. A tervezés alapadatait a termelő tevékenységre, illetve a hulladékok keletkezésére és kezelésére vonatkozóan is a 2004-as év adatai képezik. Készítő neve és címe A tervezés területe A tervezési terület Monostorapáti és Hegyesd települések közigazgatási területét foglalja magába. A tervek elkészüléséért a települések Önkormányzatai a felelősek. A tervet készítette A jelen hulladékgazdálkodási tervet készítette: az Sziklai Árpád egyéni vállalkozó. a megbízó Önkormányzatokkal együttműködésben. A tervezésért felelős Név: Sziklai Árpád egyéni vállalkozó, hidrogeológus mérnök, 205/2001. ill. 265/2001 számokon nyilvántartott hulladékgazdálkodás, vízvédelem és talajvédelem szakterületeken Környezetvédelmi Felülvizsgálat végzésére jogosult szakértő. Cím: 8000 Székesfehérvár, Lövölde u.1. 2. em. 3. Dátum: 2005. február 5 I.2. A települések bemutatása A tervezési területet elhelyezkedését az 1. sz.és 2. sz. mellékletben található térképeken ábrázoltuk. A térség éghajlata A terület éghajlata a mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves és a mérsékelten száraz éghajlati típus határán van., az ariditási index 1,00 – 1,08 közötti. A napsütéses órák éves száma kevéssel 1950 feletti. Az abszolút éves hőmérsékleti maximum sokévi átlaga 30,0 – 30,5 Co, a minimumé -13,5 Co körüli. Az éves csapadékmennyiség 650 – 750 mm közötti értéket mutat. A tenyészidőszakban 420 mm körüli eső várható. Az ariditási index 1,00 és 1,08 közötti. Uralkodó az észak-északnyugati szél, melynek átlagos sebessége 3 – 4 m/sec. A terület földtani viszonyai. A térségében a felszínen megtalálható legidősebb képződmény a felső-triász karni Edericsi Formáció Sédvölgyi Dolomit Tagozata. A Sédvölgyi Dolomit Tagozat világosszürke, szürke, sötétszürke, gyakran tarka, aprókristályos, rétegzetlen, tömeges vagy vastagpadospados dolomit alkotja, amelyen belül három genetikai típus különböztethető meg: - a késői diagenetikusan dolomitosodott Edericsi Mészkő, - a korai diagenezis során dolomitosodott peritidális-szubtidális litofácies - valamint a platform és a medence ugyancsak késő diagenetikusan dolomitosodott átmeneti rétegei. A tagozat feküje általában a Mencshelyi Márga Tagozat. A Sédvölgyi Dolomit Tagozat késő diagenetikusan dolomitosodott zátony környéki kifejlődése ismert a felszínen a Hegyesd és Monostorapáti között található tó közvetlen környezetében a völgyszűkület (ahol a völgyzárógát is található) két oldalán, valamint Hegyesd község bel- és külterületén is. A belterületen, a belterülettől délre, továbbá a Zalahalápi úttól északra fordul elő nagy területen. A dolomit ezen a területen elszórt kagylómaradványai, koralltöredékei alapján szubtidális környezetben keletkezett. Az algaliminites, száradási repedéses szintek ritkasága az árapályövi fácies alárendelt voltára utal. A dolomitot Hegyesd község mellett bányásszák is. Fiatalabb triász képződmények a környezetben nem fordulnak elő. Az Eger-víz völgyének kiszélesedő két oldalán magasodó dombvonulatok lejtőit a felszínközelben miocén pannóniai és pleisztocén képződmények építik fel. A területen a Miocén legjelentősebb kőzete szarmata Tinnyei Formáció cerithiumos mészköve. A mészkő biogén kalkarenit, molluszka-kőbeles, üreges, porózus, ritkábban ooidos mészkő. A szarmata mészkő elsősorban a pataktól északra található meg a felszínen kisebb foltokban. Az Egervíz-patak környezetében, a völgyben a negyedidőszaki képződmények alatt általában szintén a Tinnyei Formáció helyezkedik el. Az Eger-víz környezetében nagyrészt a Tapolcai Bazalt Formáció bazalt képződményei határolják le a vízgyűjtő környezetét. 6 A Tinnyei Formáció fedőjében a lejtők középső szakaszán a pannóniai Kállai Formáció összlete települ, amely jellemzően homok, homokos kavics, kavics és konglomerátum képződményekből áll. A kavicsok anyaga csaknem kizárólag kvarcit, kevés lidit és egyéb metamorfit, szórványosan tűzkő és dolomit. Az összlet maximális vastagsága néhány tíz méter. Szintén több helyen foltokban megjelenik a panónniai édesvízi mészkő (Kapolcsi Mészkő Formáció). A völgy északi oldalán a legnagyobb területeket uralkodóan durva kőzettörmelékekből álló, legfeljebb néhány méter vastag, gravitációs, szoliflukciós, areális lemosásos folyamatokkal áthalmozott üledékek találhatók. A domboldal száraz vagy időszakos vízfolyásos völgyeiben kőzettörmelék, homok, agyag és talaj keverékéből álló üledékek borítják a völgytalpat. A völgy déli oldalán a Sátorma-hegy, Kopácsi-hegy, Boncsos-tető és Gajos-tető bazalttömegének lejtőjén a felszínt finomszemcsés agyag, aleurit, homok anyagú üledékek borítják, amelyek elsősorban areális felszíni lemosással halmozódtak, ill. halmozódnak át. A deluviális összlet vastagsága itt meghaladja a 8 m-t is. A völgytől északra, Monostorapáti külterületének keleti részén található a Bondoróhegy, amely szintén bazalt anyagú. Lejtőjét lejtőtörmelék és lösz borítja uralkodóan. Az Eger-víz völgyfenék szegélyén az É-i és D-i oldalon is keskeny sávban, de viszonylag hosszan a felső-pleisztocén hegylábi hordalékkúpok proluvium anyaga található. A proluvium anyaga a vízgyűjtő földtani felépítésétől függően dolomit, mészkő homok ill. a déli oldalon bazalt. A hordalékkúpok vastagsága 4-8 m lehet. Az Eger-víz völgytalpán több méter vastagságban talajosodott, öntéstalaj jellegű, agyagos aleurit összetételű képződmény borítja, amely több-kevesebb durva törmeléket és kavicsot is tartalmaz. A réteg vastagsága 2-3 méter lehet. A 2005. január 1.-én hatályba lépett 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Monostorapáti és Hegyesd közigazgatási területe a fokozottan érzékeny területek közé tartozik. Ezen belül is a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi területekre eső települések közé tartozik. A tervezési terület földtani viszonyait a 3. sz. melléklet földtani térképe szemlélteti. Tektonikai viszonyok A legjelentősebb hosszanti irányú eoalpi szerkezeti elem, a Veszprémi törés, amelynek mentén alakult ki az Eger-víz völgye. A területen eoalpi haránttörés nem halad át. A neoalpi szerkezeteknek a környék bazaltvulkanizmusának kialakulásában volt szerepe. Vízföldtan, vízkészletek, vízgazdálkodás A térség vízföldtanilag legjelentősebb összlete a felső-triász karni Sédvölgyi Dolomit kiváló vízvezető-, víztároló- és vízadó-képességű, nagy vastagságú karbonátjának van. A karbonátos összlet tulajdonképpen a főkarsztvíztároló képződmény. A főkarsztvíz szintje az utóbbi évtizedekben a viszonylag közeli nyírádi vízkivétel befolyása alatt állt. A főkarsztvíz nyomásszintjének alakulását a Hegyesd 2. karsztvízszint észlelő kút vízszint idősorából láthatjuk. A kút adatai csak 1994-től állnak rendelkezésünkre, de ebből is látható, hogy a 7 vizsgált időszak alatt jelentős, 8 m-es vízszintemelkedés következett be a kútban. Jelenleg a karsztvíz szintje már közel 148 mBf. A közeli halastó közelében, K-re mintegy 600 m-re található egy másik észlelő kút (Monostorapáti 1). A kút hosszabb idősorában is jelentkezik a bányászat okozta vízszintcsökkenés, de csak sokkal kisebb mértékben, hiszen a vízszint csökkenés mindössze 2 m körül volt. A 90-es évektől itt is megfigyelhető az emelkedés. Jelenleg a vízszint 155 mBf szinten van. A két figyelőkút között vízszint különbség abból adódik, hogy a Hegyesd 2. kút a jó víztároló felső triász dolomit a vízadó réteg, amely közvetlen kapcsolatban van a Bakony főkarsztvíz rendszerével, míg a másik kút a közepes vízvezető középső-triász képződményeket csapolja meg, amelynek kapcsolata főkarsztvíz rendszerrel korlátozott. A fiatalabb képződmények, törmelékes összletek vízföldtani jelentősége kisebb, vastagságuk és változó összetételük miatt nem jelentős. A Tinnyei formáció jelentős vízmennyiség tárolására nem alkalmas. Jelentőséggel bírnak a Kállai Formáció kavicsos rétegei és a rossz vízvezető rétegek határán fakadó források, valamint a vízgyűjtő jelentős részén, a Tapolcai Bazalt által felépített bazaltplatók felszínén beszivárgó víz által táplált források. Ez utóbbiak a bazalt ás a bazalttufa valamint az alatta települő agyagos rétegek határán lépnek a felszínre. Az Egervíz völgyében általában is a talajvíz összefüggően megtalálható 4-5 m-es mélységben. A két község közötti halastó létrehozását követően természetesen a tó fölötti és körülötti területen a talajvíz szintje kis mértékben megemelkedett, de ez a környező területek használatában nem okoz káros hatást. Mindkét község önálló vízművel és vízbázissal rendelkezik. A hegyesdi vízbázis a tótól DNy-ra mintegy egy kilométerre az Eger-víz völgyében található. A vízbázis védőövezetei meghatározásra kerültek. A monostorapáti vízbázis körül a kút védettsége miatt csak egy 0,3*0,7 km-es „B” zóna kijelölése szükséges. A környék felszíni vizeit összegyűjtő Eger patak befogadója a Balaton. Az Eger-víz a Balaton-felvidék, azaz a Balaton északi vízgyűjtőjének legnagyobb vízgyűjtőjével rendelkező és leghosszabb vízfolyása. Az Eger-víz Öcs község határában ered és Szigliget keleti oldalán torkollik a Balatonba. A mesterséges karsztvízszint süllyesztések előtt évi átlagos hozama 0,5 m3/s volt. A vízfolyás vízgyűjtőjének északi határa a D-i Bakonyban húzódik. A 300-600 m magasságú vidéken a vízgyűjtő határ két legmagasabb pontja az 511 m magas Agár-tető és az 599 m-magas Kab-hegy. A vízgyűjtő K-i határa Tótvázsony és Nemesvámos között húzódik. A tó fölötti vízgyűjtő terület déli délkeleti határát a Balaton-felvidék 300-450 m magas triász karbonátos és bazalt kőzetekből álló vonulata alkotja. A vízgyűjtő területen számos kisebb nagyobb vízfolyás táplálja az Eger-víz patakot, amelyek részben karsztból, bazaltból ill. fiatalabb üledékekből fakadó forrásokból táplálkoznak. Az Eger-vízbe torkolló legjelentősebb patak a Vázsonyi-Séd, amellyel Vígántpetend előtt egyesül. A torkolat alatti szakaszon északról folyik a vízfolyásba a Ráskóipatak és a Vese-patak. 8 A vízgyűjtő legfelső része a Vázsonyi medence 300 m magas, 400-600 m magas dombokkal határolt terület. A Vázsonyi-Séd Pulánál agy szűkületen keresztül jut a Vígántpetendi medencébe, majd már Eger-vízként kapolcs és Monostorapáti között egy szűk, kanyonszerű völgyben halad. Monostorapátinál kiszélesedik a völgy és ennek a medencének nyugati végén épült meg a völgyzárógát. A területre lehulló csapadék éves mennyisége 650 – 750 mm közötti. A Hegyesd-Monostorapáti tározó vízét az Egervíz patak, az Atak-dűlő erdejében eredő több mint 10 kisebb forrás, valamint a ma már a tómederben található Mária forrás táplálja, melyek vízhozama jelentősen megcsappant a karsztvízkiemelés (nyirádi bányák) és az elmúlt időszak csapadékszegény időjárása miatt, de a jövőben a csapadékosság függvényében a vízhozam lassú visszaállása várható. A tározó lecsapoló zsilipjénél elhelyezett vízmérce "0" pontja: 145,07 mBf - a legkisebb vízállás: - 10 cm (1996. október 5., 700 óra) - a legnagyobb vízállás: + 391 cm (1975. július 4., 700 óra) Demográfiai adatok I/1. Táblázat Demográfiai adatok Település Lakónépesség az év végén Természetes szaporodás, illetve fogyás (-) Belföldi vándorlási különbözet (+;-) Lakásállomány az év végén Monostorapáti 1115 -4 24 445 Hegyesd 180 -1 1 86 Forrás: KSH 2003 9 Monostorapáti A település földrajzi elhelyezkedése, domborzati viszonyai Monostorapáti Veszprém megyében, három kistáj találkozásánál helyezkedik el. A közigazgatási terület Eger-víz völgyétől északra eső területei a Kab - Hegy - Agártető – Csoporthoz, délkeleti része a Balaton-Felvidék és Kismedencéi kistájhoz, délnyugati része pedig a Badacsony Gulács csoporthoz tartozik. A Kab - Hegy - Agártető – Csoport mikroformákban gazdag, változatos geomorfológiai arculatú kistáj. Alaphegységi domborzata töréses szerkezetű, ÉNy –DK-i és erre merőleges törésvonalak mentén horizontális és vertikális mozgásokkal sasbérces szerkezetűvé formálódott. Mai geomor+fológiai képét vulkáni kúpok (Kab-hegy). lávatakarók (Agár-tető). mezozóos mészkő- és dolomitformációkból épült fedett és részben fedett, exhumált sasbércsorok, fennsíkok, ezeket tagoló hegyközi medencék, keskeny enyhén lejtő hegylábfelszínek formacsoportjai határozzák meg. A Balaton-Felvidék hegységi, dombsági jellegű és síksági domborzattípusokból tevődik össze. Szerkezetileg a középhegységi pászta DK-i szárnyának része. Alapvetően három szerkezeti építmény jellemzi: 1, a metamorf-magmás és üledékes kőzetekből épült paleozóos alapzat; 2, a mezozóos geoszinklinális összetöredezett dolomit és mészkő sasbércsorozat; 3, harmadidőszaki üledékes kőzetekből épült fedő építménye. A felboltozódások, pikkelyeződések és feltolódások jellemzik. Szeizmikusan érzékeny területek közé sorolható. Területeinek közel 50%-a 200-300 m, egyötöde 300-400 m tszf-i magasságú. Alakrajzilag kiterjedt fennsíkok, alacsony helyzetű fennsíkmaradványok, vulkáni tanúhegyek és kúpok, hegyközi medencék és eróziós völgyek, deráziós völgyekkel enyhén tagolt hegylábfelszínek változatos formái jellemzik. A Tapolcai és a Káli- medence között a Balaton- felvidék egyedülálló vulkáncsoportja a Badacsony Gulács Csoport helyezkedik el. A laza pannóniai agyag és homok, homokos kavics képződményeken vulkáni kúpok, csonkakúpok, vulkáni tanúhegyek sorakoznak. A vulkánok az alapzat többnyire É-D-i irányú szerkezeti vonalait jelzik, és apró kismedencéket fognak közre. A terület vízszintes tagoltsága viszonylag mérsékelt, átlagos völgysűrűség 1,8 km/km2, a legnagyobb relatív relief a vulkánok peremeit, lejtőpalástjait jellemzi. Mai geomorfológiai arculatát a vulkáni kúpok és tanúhegyek bazaltoszlopos peremein kívül a vulkánokat övező, dinamikusan változó kőfolyások, a laza pannóniai üledékből álló lejtőpalástokon a deráziós völgyek és az egykori lejtőcsuszamlásokat jelző hepehupás lejtők, az eróziós árkok határozzák meg. A település természeti adottságai révén szép környezettel büszkélkedhet. A községnél szélesedik ki, az Eger-víz szűk völgye. A völgyet két oldalról 300-400 méter magas bazalt hegyek szegélyezik, délről a Sátorma-hegy, Kopácsi-hegy, Boncsos-tető, Gajos-tető vonulata, északról pedig a Bondoró ill. az északabbra található Agár-tető lejtője. A községtől nyugatra az Eger patak völgyében egy halastó található, amely völgyzárógátas kivitelben létesült. Az időszakosan jelentkező árvizeket a völgyzárógát északi végénél épült árapasztó vezeti le. A tó lecsapolására zsilip szolgál. A Balaton-felvidék területén a Monostorapáti-Hegyesdi víztározó a legnagyobb összefüggő vízfelületnek minősül. A tározó gátját az 1960-as évek végén építették a természetes völgyben, melyet 200 – 400 mBf magasságú dombsor övez. 10 A település térségi elhelyezkedés kedvező, hiszen a település könnyen elérhető, a Veszpém-Tapolca összekötő úton. Tapolcától alig 9 kilométerre helyezkedik el. A város vonzáskörébe eső településen ma is sok az ingázó. Maga a község az Eger-víz két oldalán helyezkedik el, a keleti része a pataktól északra, a nyugati része pedig délre. A település belterületének tengerszint feletti magassága 150 és 200 mBf között változik. Természet és tájvédelem Monostorapáti község külterületének, a 7301. sz. közúttól ill. a belterülettől és a belterület közeli mezőgazdasági területektől délre eső része tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 56 682 hektáros területtel jött létre 1997-ben és magába olvasztotta a Badacsonyi Tájvédelmi Körzetet és több kisebb védett területet. Monostorapátin az alábbi ingatlanok tartoznak a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz: 08/2-010/13, 011/2/a, 0107/1-0137, 0142/2-0153, 0154/9, 0191-0211, 1001/1-1621/3 hrsz. A 0144/52/a-b, 0145, 0147/3 hrsz-ú ingatlanok fokozottan védett besorolást kaptak. Területhasználat A település külterületén domborzati adottságaiból eredően elsősorban erdők találhatók. Bükkösök, tölgyesek, cserese és gyertyánosok és vegyes erdők borítják a völgyet szegélyező dombokat hegyeket. A szántóként hasznosított területek csak a völgyben ill. a község belterületétől északra, a lankásabb lejtőkön találhatók összefüggően. Legelő-, rét hasznosítású szintén a völgyben ill. részben a lankás domboldalakon fordulnak elő. A Sátorma-hegy és a Boncsos-tető oldalában összefüggő szőlőterületek helyezkednek el. A település külterületének nyugati részén az Eger patak völgyében egy halastó található, amelynek vízfelülete 68 ha. Közlekedés Monostrapáti a Tapolcától keleti irányba mintegy 8,0 km-re fekszik, és onnan a 7301 sz. közúton Tapolca-Veszprém közúton érhető el. Az út két forgalmi sávúA településen áthaladó közút Ny-i irányba a térség központja, Tapolca felé vezet. A Veszprém Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság kezelésében levő út természetesen szilárd burkolattal ellátott, jó állapotú. A közút viszonylag nagy forgalmú, jelentős a teherforgalom is. A 7301. sz. közút belterületi szakaszáról északi és déli irányba lakóutak csatlakoznak le. A közútról közelíthető meg a szőlőhegy területei is. A településnek vasúti megállója nincs, a vasút legközelebb Tapolcán érhető el. A település területén a különböző intézmények és kereskedelmi létesítmények mellett külön parkoló helyek több helyen is rendelkezésre állnak. A település tömegközlekedési eszközök közül csak távolsági autóbusz közlekedéssel közelíthető meg. A közlekedő autóbuszjárattal Tapolca, Veszprém felől is elérhető közvetlenül . A település mérete helyi tömegközlekedés fenntartását nem teszi szükségessé. 11 Épített környezet, lakóépületek Monostorapáti az Eger-patak völgyében fekvő község, nevét a határában épült bencés apátságról nyerte, melynek csak a romjai találhatók meg. A kolostort Bánd fia, Atyusz alapította 1117-ben apja megbízásából, ekkor a falu még az Almád nevét viselte. A völgyben fekvő almádi "Szűz Mária és Minszentek" bencés apátság birtoka volt, ezért kapta az Apáti nevet. 1520-tól Almádapáti néven szerepelt a forrásokban. A XVI. században mind a három neve előfordult, később a Monostorapáti állandósult. Királyi adomány címen 1549-ben Istvánffy Miklóst vezetik a monostor, továbbá Almád, Apáti, Verest, Atak és Henye nevű falvai birtokába. 1564-ben már a veszprémi püspök birtoka és a sümegi püspöki domíniumhoz tartozik, egészen a jobbágyfelszabadításig. Apáti a török uralom alatt és később is állandóan lakott. A régi időkben híresek voltak malmai, az Egervíze-patakon 1599-ben hat malom működött, 1613-ban két malma nem volt üzemben, 1792-ben a térképen már csak két vízimalmot jeleznek. 1773-ban magyar falu, katolikus lakossággal. Katolikus tanító helyben működik, aki olvasást, írást tanít. A falu lakosságának a XIX. század folyamán a szőlőtermelés és az állattenyésztés jelentette a fő megélhetési forrást. A hosszan elnyúló településen 1925-ben 14 iparos 2 szatócsüzlet és 3 kocsma látta el a helybélieket. A tsz 1949-ben alakult meg, a községet villamosították és hidat építettek az Eger-patakra. Egészségházat létesítettek, megépült a községet átszelő 7301-es közlekedési út. Felújításra került a kultúrház, buszvárók létesültek. Külön falurész épült, amelyet a helyiek csak "újfalúnak" neveznek (ma Újtelep néven tartják számon, ld. buszmegálló). Új posta, 50 személyes napköziotthonos óvoda, gázcseretelep épült. Felújításra került az iskola, a tanulók oktatása két intézményben folyik. Felépült a körzeti fogorvosi rendelő, szolgálati lakással együtt, a község útjainak portalanítására került sor. 1993. augusztus 1-én került átadásra a helytörténeti, néprajzi falumúzeum. Közművek Ivóvízellátás Monostorapáti község teljes belterületén biztosított a vezetékes vízzel való ellátás. A település vízellátása a Bakonykarszt RT által üzemeltetett helyi vízellátó rendszeréről történik. A rendszer vízbázisa a község külterületén található mélyfúrású kút. Az ivóvíz biztosítása a településen hosszútávon megoldott. A háztartásoknak csaknem 100%-a rendelkezik vízbekötéssel. Monostorapáti községben 26 db tűzcsap található. A községben közkifolyó is van. A község vízigénye átlagosan 104 m3/nap. Csatornázás, szennyvízkezelés A községekben jelenleg még nincs kiépítve a szennyvízcsatorna hálózat. A lakosságnál, ill. a különböző önkormányzati intézményeknél, üzemeknél keletkező kommunális jellegű szennyvizet szennyvízszippantással, szállítással foglalkozó vállalkozás (Parrag György, Veszprém) szállítja el a Tapolcai szennyvíztisztító telep előkezelőjére. Csapadékvíz elvezetés A község belterületén a csapadékvíz elvezetése nyílt árkos rendszerrel van megoldva. A település morfológiai adottságaiból eredően É-i és D-i irányból jelentős mennyiségű csapadékvíz áramlik a belterület irányába. Ez a csapadékvíz jelentős mennyiségű hordalék anyagot szállít, amely az árokrendszerben ülepedik le. A csapadékvizek befogadója a teljes területen az Eger-víz patak. A nyílt árokrendszer ülepedés miatti feltöltődése következtében a csapadékvíz-hálózat gyakori tisztítása lenne szükséges. 12 Villamos energia A villamos energia fogyasztók ellátását az ÉDÁSZ Rt. biztosítja. Monostorapáti villamos energiát fogyasztó háztartások száma db 650 háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége MWh 1447 háztartások fajlagos fogyasztása kWh/háztartás 2226 Földgáz: A közelmúltban Monostorapátin kiépült a földgáz hálózat. A település teljes belterületén lehetőség van az ingatlanok vezetékes gáz hálózatra való rákötésre. Monostorapáti vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma db 102 háztartások részére értékesített vezetékes gáz mennyisége 1000 m3 117 Demográfia A település népessége 1115 fő körül stagnál. A település intézményellátottsága népességszámhoz viszonyítva jónak mondható. Óvoda, alsó - felső tagozatos iskola Monostorapátin megtalálható. A település kulturális életének színtere a községi művelődési ház és a könyvtár. Az egészségügyi alapellátás a községben biztosított. A településen egy fiókgyógyszertár is található. Az alapellátást posta, kereskedelmi, vendéglátó egységek látják el. Szálláshely szolgáltatást a településen falusi turizmus keretében tudnak biztosítani. További alapellátást kiskereskedelmi egységek (10 db) és vendéglátó egységek (5 db) szolgálják. Gazdasági tevékenységek Ipar: A község a legjelentősebb ipari jellegű létesítmény a belterület keleti határán található nyílászárókat gyártó üzem. Az üzemet az ESTM Ipari és Kereskedelmi Kft. üzemelteti. Egyéb ipari jellegű telephely a Tanita Egyéni Cég, amely műanyag és textiltermékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás: A község lakosságának csak kis része foglalkozik mezőgazdasággal. Jelentősebb mezőgazdasági vállalkozás csak 1-2 található a községben. Két jelentősebb állattartó tevékenységet folytató vállalkozás van akik pulykahízlalással, ill. szarvasmarha tartással foglalkoznak. A szőlőművelés a község délnyugati részén művelhető hegyoldali lejtőire és a lankásabb hegylábi területekre jellemző. A település jelentős külterületi részén folyik erdőművelés. 13 Hegyesd A település földrajzi elhelyezkedése, domborzati viszonyok Hegyesd Veszprém megyében, három kistáj találkozásánál helyezkedik el. A közigazgatási terület Eger-víz völgyétől északra eső területei a Kab - Hegy - Agártető – Csoporthoz, délnyugati része pedig a Badacsony Gulács csoporthoz tartozik. A Kab - Hegy - Agártető – Csoport mikroformákban gazdag, változatos geomorfológiai arculatú kistáj. Alaphegységi domborzata töréses szerkezetű, ÉNy –DK-i és erre merőleges törésvonalak mentén horizontális és vertikális mozgásokkal sasbérces szerkezetűvé formálódott. Mai geomor+fológiai képét vulkáni kúpok (Kab-hegy). lávatakarók (Agár-tető). mezozóos mészkő- és dolomitformációkból épült fedett és részben fedett, exhumált sasbércsorok, fennsíkok, ezeket tagoló hegyközi medencék, keskeny enyhén lejtő hegylábfelszínek formacsoportjai határozzák meg. A Tapolcai és a Káli- medence között a Balaton- felvidék egyedülálló vulkáncsoportja a Badacsony Gulács Csoport helyezkedik el. A laza pannóniai agyag és homok, homokos kavics képződményeken vulkáni kúpok, csonkakúpok, vulkáni tanúhegyek sorakoznak. A vulkánok az alapzat többnyire É-D-i irányú szerkezeti vonalait jelzik, és apró kismedencéket fognak közre. A terület vízszintes tagoltsága viszonylag mérsékelt, átlagos völgysűrűség 1,8 km/km2, a legnagyobb relatív relief a vulkánok peremeit, lejtőpalástjait jellemzi. Mai geomorfológiai arculatát a vulkáni kúpok és tanúhegyek bazaltoszlopos peremein kívül a vulkánokat övező, dinamikusan változó kőfolyások, a laza pannóniai üledékből álló lejtőpalástokon a deráziós völgyek és az egykori lejtőcsuszamlásokat jelző hepehupás lejtők, az eróziós árkok határozzák meg. Község külterületének nyugati része a Tapolcai-medence területén helyezkedik el. A település természeti adottságai révén szép környezettel büszkélkedhet. A községnél szélesedik ki, az Eger-víz szűk völgye. A völgyet két oldalról 300-400 méter magas bazalt hegyek szegélyezik, délről a Sátorma-hegy, Kopácsi-hegy, Boncsos-tető, Gajos-tető vonulata, északról pedig a Bondoró ill. az északabbra található Agár-tető lejtője. A községtől keletre az Eger patak völgyében egy halastó található, amely völgyzárógátas kivitelben létesült. Az időszakosan jelentkező árvizeket a völgyzárógát északi végénél épült árapasztó vezeti le. A tó lecsapolására zsilip szolgál. A Balaton-felvidék területén a Monostorapáti-Hegyesdi víztározó a legnagyobb összefüggő vízfelületnek minősül. A tározó gátját az 1960-as évek végén építették a természetes völgyben, melyet 200 – 400 mBf magasságú dombsor övez. A település térségi elhelyezkedés kedvező, hiszen a település könnyen elérhető, a Veszpém-Tapolca összekötő útról történő leágazással és Zalahaláp felől is.. Tapolcától alig 6 kilométerre helyezkedik el. A város vonzáskörébe eső településen ma is sok az ingázó. Maga a község az Eger-víz patak északi oldalán helyezkedik el, a keleti része a pataktól északra, a nyugati része pedig délre. A település belterületének tengerszint feletti magassága 170 és 140 mBf között változik. 14 Természet és tájvédelem Hegyesd község külterületének, a 7301. sz. közúttól délre eső része, a Sátorma északi lejtője és a Hegyesdi Várhegy környezete tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 56 682 hektáros területtel jött létre 1997-ben és magába olvasztotta a Badacsonyi Tájvédelmi Körzetet és több kisebb védett területet. Hegyesden az alábbi ingatlanok tartoznak a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz: 056, 085/5-0137 hrsz. Területhasználat A község közigazgatási területének nagysága 11045432 m2, amelyből a belterület 292285 m2-t, míg a külterület 10753147 m2-t tesz ki. A település külterületén elsősorban a belterülettől északkeletre és a Hegyesd várhegyen jelentős erdő területek találhatók. Az erdőterületek nagysága a községben 535,4 ha, aránya 48,6 %. Az erdősültség foka jóval az országos 18,5 %-os arány felett van. A szántó művelési ág az enyhe lejtésű, ill. sík területeket jellemzi, de aránya igen kicsi, leginkább a belterülettől délre található. A szántó területek nagysága 221,5 ha. A mély fekvésű részeken az Eger-víz mentén és a lankásabb domboldalakon a rét, legelő a jellemző (217,2 ha). A község déli részén található szőlő területek mérete 31,5 ha. Közlekedés Hegyesd Tapolcától keleti irányba mintegy 6,0 km-re fekszik. Tapolca irányából a 7301. sz. másodrendű főútról, a településtől délre leágazó bekötőúton közelíthető meg. A települést Zalahaláppal is közút köti össze. A Veszprém Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság kezelésében levő utak természetesen szilárd burkolattal ellátottak. A belterületen áthaladó közút forgalma nem jelentős. A település területén a különböző intézmények és kereskedelmi létesítmények mellett külön parkoló helyek csak kis számban állnak rendelkezésre, ezért a gépjárművek parkolását közterületen a közút ill. a bekötőutak szélén oldják meg. A település tömegközlekedési eszközök közül csak távolsági autóbusz közlekedéssel közelíthető meg. A közlekedő autóbuszjárattal Tapolca, Veszprém felől is elérhető közvetlenül. A település mérete helyi tömegközlekedés fenntartását nem teszi szükségessé. Épített környezet, lakóépületek Hegyesd várát a XIII. században építette az Atyusz nemzetség, majd királyi végvár volt. A szomszédos Csobánc vár ura, Gyulaffy László párbajt vívott a vár visszaszerzésére, amely 1561-ben török kézre került. A fegyverek fejlodésével nem tartották stratégiailag elég erosnek a várat ahhoz, hogy újjáépítsék, így lassan birtokba veszi a természet. Egy újonnan felszínre kerülo büszkeségbol eredoen a helyiek és az idelátogatók támogatják a várrom helyreállítását, a hely népszerusítését. A községben jelenleg 178 lakos él. A nyugalmas környezet miatt egyre többen népesítik be újonnan a falut, környékét szabadidotöltés céljából látogatják, és növekszik azoknak a fiatal családoknak a száma, akik a városból költöznek ide állandó lakosként. A falunapra augusztusban kerül sor, amikor közösségi programokkal töltik el kellemesen a napot 15 a helybeliek, az innen elszármazottak és az idelátogatók. A hagyományos búcsú novemberben van. Sátormapusztán biogazdálkodást folytatnak, oshonos állatokat is tartanak, pl.: magyar szürkemarhát, mangalicát. A településre látogatót római kori kohíd fogadja, Szent János szoborfülkével. A község foterén emelkedett dombon épült a XX. század elején a harangtorony, és az eros közösségi összetartozás eredményeként 1991-ben megépült a régi iskolaház átalakításával a falu temploma. A Millennium megünneplésére Szent István szobrot avatott a falu, és községi címer és zászló született. A növekvo közösségi öntudat eredményezte a Hegyesd Jövoért Közalapítvány létrehozását. Óvodás kortól 14 éves korig a gyerekek a szomszéd településre, Monostorapátiba járnak busszal a közös fenntartású óvodába és általános iskolába. Közművek Ivóvízellátás Hegyesd község teljes belterüterületén biztosított a vezetékes vízzel való ellátás. A település vízellátása a Bakonykarszt Rt. által üzemeltetett községi vízellátó rendszerről történik. A rendszer vízbázisa a községben található mélyfúrású kút. A háztartásoknak csaknem 100%-a rendelkezik vízbekötéssel. A lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége: 22 m3/nap. A felszín alatti vízkészlet típusa: karsztvíz. Szennyvízkezelés A községben a keletkező kommunális szennyvizek ellenőrzött, környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezése eddig a községben nem volt biztosított. A 70-es éveket követően épült lakások szennyvízelhelyezését már elvileg vízzáróan kialakított beton anyagú gyűjtő műtárgyakban oldották meg. A műtárgyak vízzárósága nem ellenőrizhető. A lakosságnál, ill. a különböző önkormányzati intézményeknél, üzemeknél keletkező kommunális jellegű szennyvizet szennyvízszippantással, szállítással foglalkozó vállalkozások szállítják el a Tapolcai szennyvíztisztító telep előkezelőjére. A község területén ipari jellegű szennyvíz, amely a kommunális csatornahálózatba nem vezethető ill. előkezelést igényelne, nem keletkezik. Csapadékvíz elvezetés A község belterületén a csapadékvíz elvezetése nyílt árkos rendszerrel van megoldva. A csapadékvizek befogadója a teljes területen az Eger-víz-patak. A nyílt árokrendszer ülepedés miatti feltöltődése következtében a csapadékvíz-hálózat gyakori tisztítása szükséges. Villamos energia A villamos energiát fogyasztó háztartások száma 2003-ben 103 db volt, míg a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 241 MWh. A háztartások fajlagos fogyasztása 2339 kWh /háztartás, ami magasabb a 2086 kWh/háztartás értékű Veszprém megyei átlagnál. Ennek oka, hogy vannak villamos energiával ellátott külterületi ingatlanok (pincék, hétvégi házak) is. Az összes lakóház elektromos árammal való ellátása megoldott, a szőlőhegyen is sok gazdasági épület ellátása biztosított. Földgáz: A közelmúltban megépült földgáz hálózatra csatlakoztatott, vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma kb. 24. A háztartásoknak értékesített vezetékes gáz mennyisége 27000 m3 16 volt 2003-ban. A település teljes belterületén lehetőség van az ingatlanok vezetékes gáz hálózatra való rákötésre. Gazdasági tevékenységek Ipar: A község területén ipari jellegű üzem nincs. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás: A térség szőlőtermelő adottságaiból adódóan a településen borászattal és értékesítéssel foglalkozó vállalkozások találhatók: a Monostori Kistermelői Pinceszövetkezet és az Inhoff Malom és Borház. A község lakosságának csak kis része foglalkozik mezőgazdasággal. Jelentősebb mezőgazdasági vállakozás a község területén nem található. A település területén néhány mezőgazdasági vállalkozó, gazdálkodó tevékenykedik, akik telephelyeiket saját portáikon alakították ki. A háztáji gazdálkodás kisebb mértékben csak néhány család kiegészítő jövedelem forrása. A Hegyesd és Monostorapáti között elterülő halastóban halgazdálkodással foglalkozik a Dunafarm 2000 Kft. I.3. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A helyi hulladékgazdálkodási terv a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvénnyel (Hgt.), illetve a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelettel összhangban készült el, figyelembe véve a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 7. ) KvVM rendeletet, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítéséhez” elnevezésű dokumentumot. A helyi terv a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelenti. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) az egész országra kiterjedő stratégiai tervezéséhez és az ennek kapcsán megfogalmazott régió specifikus területi tervhez illeszkedve fogalmazza meg megvalósítás orientáltan a településre vonatkoztatva a célokat, programokat. Ahhoz, hogy a terv ennek a kettős elvárásnak megfeleljen a településeket teljes körű vizsgálatnak, elemzésnek és értékelésnek kellett alávetni. Valamint a települések közötti összhang kialakítására is törekedni kellett. A tervkészítési terület két településén igen sok hasonlóság tapasztalható, ezek a hasonlóságok indokolták a települések közös tervének készítését. A jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzetben közös a települési szilárd hulladék gyűjtője és kezelője, az OTTO Tapolca Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (8300 Tapolca, Halápi utca 33.). A vizsgált területről a települési szilárd hulladékot Zalahaláp község közigazgatási területén található hulladéklerakóra szállítják a települési szilárd hulladékot, mely előreláthatólag a regionális hulladéklerakó üzembe helyezéséig fogadja majd azt. Mindkét településen a Bakonykarszt Rt. szolgáltatja az ivóvizet. A két község jelenleg nincs csatornázva. A folyékony települési hulladék elszállítását mindkét községnél Parrag György vállalkozó végzi. 17 A települések mindegyike csatlakozott az Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék Kezelési Rendszerhez, amely csatlakozással a múltjuk és jelenük után a jövőjük is közössé vált. Magyarországon mindezidáig kizárólag a veszélyes hulladékokra terjedt ki a kötelező adatszolgáltatás a környezetvédelmi hatóságok részére. Ennek megfelelően a terv kapcsán vizsgált települési hulladékok illetve a közszolgáltatás keretébe tatozó hulladékok mennyiségéről ez tekinthető az első hivatalos adatközlésnek. Az adatok forrásai minden esetben az adott településen a megfelelő hulladék vonatkozásában közszolgáltatást nyújtó cég, vállalkozás voltak továbbá felhasználtuk a települések önkormányzatai által rendelkezésünkre bocsátott adatokat. Valamint a jövőbeli célokkal kapcsolatban felhasználtuk Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék Kezelési Rendszer ISPA Projekt rendelkezésre álló adatait. Települési hulladékok körében végzett adatgyűjtés során a tervet megalapozó adatokat bocsátott rendelkezésre:  a települési szilárd hulladékok körében a – OTTO Tapolca Kft.  valamint a telephely engedélyekkel kapcsolatban a – Települési önkormányzatok  és a KSH 2003-es évi adatokat tartalmazó évkönyve Mivel a mező- és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történő visszavezetését a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program ösztönzi, ezekkel a területi tervben korlátozott mértékben foglalkozunk. Hivatkozva a 126/2003. (VIII. 15) Korm. Rendelet 1. sz. melléklet 2.6. számú pontjára: „ a helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni”. A tervezés bázisát a 2004. évi adatok képezik. Amennyiben ezek nem álltak rendelkezésre, úgy ott korábbi adatokat szerepeltettük. A terv kidolgozása során mindhárom településen az alábbi módszert követtük:  a tervezéshez szükséges adatok, információk összegyűjtése,  a jogszabályi, a nemzeti és a régiós célok alapján a település problémáinak és igényeinek feltárása,  a szükséges intézkedések és eszközeik meghatározása,  cselekvési program kidolgozása. I.4. Tervezésbe bevont szervezetek és az együttműködések formái A hulladékgazdálkodási tervek elkészítésének kötelezettségét jogszabályok írják elő. Meghatározzák többek között a főbb tartalmi elemeket is, valamint szabályozzák az országos és regionális hulladékgazdálkodási feladatokat és a helyi tervek illeszkedését ezekhez. A helyi tervek azonban hiába illeszkednek a felsőbb szintű tervezésbe, ha feladataikat és az előírt, vállalt célokat nem tudják megvalósítani. A megvalósulás legfőbb akadálya az anyagi források hiánya mellett a lakosság tájékozottságának és hajlandóságának hiánya lehet! 18 A tervkészítésbe bevont településekre több okból kifolyólag is célszerűnek mutatkozott egy közös terv elkészítése. Ezen okok és a közös terv miatt a tervezés egyes lépcsői sok hasonlóságot mutatnak, illetve a tervezési folyamat tematikája településenként azonos sorrendet takar. A tervezés megkezdése előtt felvettük a kapcsolatot a két település Polgármesteri hivatalaival. A hivatalok készséggel tájékoztattak a felmerült kérdésekkel kapcsolatban, illetve rendelkezésünkre bocsátották a rendelkezésükre álló és a tervezés szempontjából fontos dokumentumokat. Az általános kapcsolatfelvételt követően település specifikus adatgyűjtés következett. Az Önkormányzat segítségével megkezdtük a településen az alábbi kérdőívek lekérdezését. A kérdőívek eredményei és értékelésük a későbbiekben kerül bemutatásra. Az Önkormányzat és a lakosság bevonása mellett információ szerzés céljából felvettük a kapcsolatot a település nagyobb hulladéktermelő cégeivel valamint a hulladékkezelést, szállítást és ártalmatlanítást végző szolgáltatókkal is. Tájékoztatást kértünk az Önkormányzati tulajdonban lévő intézmények adatairól. Az alábbiakban a kérdőívek rövid értékelését ismertetjük, melyek mindhárom település esetében bemutatják a lakosság hulladékos ügyekben való tájékozottságát, együttműködési hajlandóságát és a jövővel kapcsolatos elvárásait is. A lekérdezések során mindhárom településről érkeztek vissza hiányos, illetve részben értékelhetetlen kérdőívek/válaszok. Ahol a válaszok együttesen sem érik el a 100%-ot, ott ez a hiány oka. Monostorapáti A lakossági kérdőíves felmérés keretében Monostorapáti községben a Polgármesteri Hivatalban végezték a lekérdezéseket. A kiosztott 10 db kérdőívből 7 db értékelhető érkezett vissza. KÉRDÉSEK Igen Nem 1. Elégedett-e a települési szilárd hulladékszállítást végző szolgáltató munkájával, a jelenlegi szállítás gyakoriságával? 100% 0% 2. Tudja-e, hogy jelenleg hova kerül az Ön települési szilárd hulladéka? 85% 15% Amennyiben tudja, kérem nevezze meg a helyet: 3. Környezetében, lakóhelyén tud-e illegálisan működő, meglevő szemétlerakóról? 43% 43% Amennyiben ismer ilyet, kérem nevezze meg hol van: 4. Véleménye szerint az Ön által termelt települési szilárd hulladék mennyisége: sok 14% . átlagos 57% . kevés 14% . 5. Véleménye szerint tudná-e csökkenteni a keletkező települési szilárd hulladéka mennyiségét? 43% 57% 6. Véleménye szerint a jelenlegi szemétdíj arányban van-e a végzett szolgáltatással? 85% 15% 7. Az Ön ismeretei szerint a jelenlegi lerakó szigetelt (a lerakott hulladék és a talaj között szigetelő fólia van) vagy nem szigetelt (a hulladék közvetlenül a talajjal érintkezik) ? 0% 57% 8. Tudja-e Ön, hogy a nem szigetelt hulladéklerakón átszivárgó csapadékvíz kimossa a szennyező, mérgező anyagokat és bemosódva a talajba rövidebbhosszabb idő alatt megfertőzheti az ivóvíznyerő helyeket is? 100% 0% 19 9. Hajlandó lenne esetleg többet is fizetni azért hogy a hulladékot egy műszakilag megfelelően kialakított, szigetelt, biztonságos lerakón helyezzék el? 71% 14% 10. Ön hogyan értékelné a lakóhelyén az utak és közterületek tisztaságát? tiszta 29% . kismértékben szemetes 71% . nagymértékben szemetes 0% . 11. Az Ön megítélése szerint elegendő-e a közterületen / a településen elhelyezett hulladékgyűjtő edények (kukák) száma? 14% 71% 12. Tudja Ön, hogy 2006-tól megszűnik a jelenlegi szeméttelep működése, és a hulladékot egy regionális, szigetelt lerakón fogják majd elhelyezni? 57% 29% 13. Véleménye szerint hogyan változik majd a szemétdíj, a regionális lerakóra történő hulladéklerakás esetén: csökken 0% . változatlan marad 0% . kismértékben növekszik 71% . jelentősen növekszik 14% . 14. A keletkező települési szilárd hulladék mennyiségét a szelektív gyűjtéssel is lehet csökkenteni. Amennyiben a településen szelektíven is gyűjtenék a hulladékokat, részt venne benne? 100 0% 15. Ön szerint az alábbi hulladékok közül melyek gyűjthetőek szelektíven? Papír .; Műanyag ;. Hamu, salak .; Babapelenka .; Fém .; Építési törmelék .; Szerves anyag .; Üveg . 16. Ön mely hulladékokat gyűjtené szelektíven? Papír .; Műanyag .; Hamu, salak ;. Babapelenka .; Fém .; Építési törmelék .; Szerves anyag .; Üveg . 17. Az Ön háza/lakása csatornahálózatra kötött .. 0% , vagy egyéni gyűjtőaknás(csatornahálózatra nem kötött) .. 100% 18. Amennyiben egyéni gyűjtőaknás, úgy a szennyvíz elszállítása szippantással történik 57% . , az aknából szikkad el 0% . vagy is is(néha szippantanak, de általában elszikkad) 29% . 19. Véleménye szerint a jelenlegi szippantási díj: olcsó 0% . ; elfogadható 29% . ; drága 71% . (Csak akkor válaszoljon, ha az Ön ingatlana nincs közcsatornára kötve). 20. Elégedett-e a települési folyékony hulladékszállítást végző szolgáltató munkájával? (Csak akkor válaszoljon, ha az Ön ingatlana nincs közcsatornára kötve). 100% 0% 21. Tudja-e Ön hogy a talajba beszivárgó, kezeletlenül (tisztítás nélkül) elszikkadó szennyvíz megfertőzheti az ivóvíznyerő helyeket is? 100% 0% 22. Hajlandó lenne-e esetleg többet fizetni azért, hogy az Ön szennyvize csatornahálózatba / szippantással szennyvíztelepre kerüljön és onnan megfelelő kezelés után tisztítottan kerüljön a környezetbe? (Csak akkor válaszoljon, ha az Ön ingatlana nincs közcsatornára kötve).. 71% 29% 23. Tart-e Ön valamilyen állatot, érinti-e Önt az állati hullák elhelyezése? 14% 86% 24. Tudja-e hogy mi a teendő az elhullott állatok tetemeivel? 100% 0% 25. Mit tesz/tenne Ön az állati tetemekkel? Kidobom a szemetes kukába 0% . ; elásom 29% . ; kiviszem a szeméttelepen található dögkútba 43% . 26. Keletkezett-e Önnél az elmúlt 5 évben építési, bontási törmelék, hulladék? 43% 57% 27. Problémát okoz / okozott-e Önnek az építési, bontási törmelék, hulladék elhelyezése? 14% 86% 28. Tudja-e Ön hogy mit kell / lehet csinálni az építési, bontási hulladékokkal? 71% 0% 20 29. Ön mit csinál / csinálna az építési, bontási hulladékkal? Kidobtam a kukába 0% . ; kivittem a szeméttelepre 43% . idegen területen leraktam 0% . ; saját területen tárolom 0% . ; Egyéb 29% 30. Az Ön véleménye szerint a lakosság tehetne-e többet a tisztaság megőrzése érdekében? 100% 0% 31. Hajlandó lenne-e Ön is többet tenni a tisztaság és ezáltal a környezet védelmének érdekében? Ha igen, akkor mit: Figyelmeztetném az utcai szemetelőket 43% . Bejelenteném az illegális lerakóhelyeket a Polgármesteri Hivatalba 71% . Részt vennék a közterületek megtisztításában 71% . Részt venne-e környezetvédelemmel foglalkozó civilszervezet munkájában 14% . Egyéb: Ön szerint van-e a településen az alábbi témákkal foglalkozó Önkormányzati rendelet ? 86% 0% 86% 0% 32. Hulladékgazdálkodással, köztisztasággal foglalkozó rendelet Állattartással kapcsolatos rendelet Folyékony hulladékok szippantásával, kezelésével kapcsolatos rendelet 86% 0% 33. Igényelne-e tájékoztatást ezekkel illetve egyéb környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban? 57% 29% 34. Tudomása szerint működik-e a településen hulladékgazdálkodással, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet? 14% 71% 35. Ha igen: Ön szerint jól működik ez a szervezet? 0% 14% 36. Ha nem: Szükség lenne Ön szerint ilyen szervezetre? 57% 0% Az értékelésből levonható megállapításokat az alábbiakban mutatjuk be. A monostorapáti lakosok közel 100%-a elégedett a hulladékszállítást végző szolgáltató munkájával és 85% azt is tudja, hogy hová kerül a hulladéka. Viszont az 50%-ot meghaladja azoknak az aránya is, akik úgy gondolják, hogy települési szilárd hulladékuk mennyiségét nem tudják csökkenteni. A lakosság több mint 57% a tudja, hogy a jelenlegi lerakó nem szigetelt, és több mint fele tisztában van azzal is, hogy 2006-7-ben bezárásra kerül a helyi lerakó. 70% felett van azok aránya, akik kis mértékű költségnövekedésre számítanak, ennek megfelelően ugyanennyien kifizetnék a regionális korszerű lerakóval kapcsolatosan fellépő magasabb költségeket. A lakosság több mint 2/3-a szerint kissé szemetesek a közterületek és több mint 70% szerint lenne szükség több kukára az utcákon, tereken. A terv és a jövő kapcsán jó előjel, hogy a lakosság 100%-a csatlakozna a szelektív gyűjtéshez, miközben a lakosok egy részének csak hozzávetőleges ismeretei vannak a szelektív gyűjtésről. A település nincs csatornázva, így mindenki saját gyűjtővel rendelkezik. A szippantást végző szolgáltató tevékenységével a lakosság 100% a elégedett azonban a díjat 71 %-ban sokallják is. Ennek ellenére az egyéni gyűjtőaknával rendelkező lakosok több mint 2/3 –a hajlandó lenne csatornára kötni és ezért akár többet is fizetni. Az állati hullák és az építési, bontási törmelékkel kapcsolatosan a lakosság jelentős hányada jól tájékozott. A lakosság közel 2/3-a igényelné ilyen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet működését. 21 Hegyesd A lakossági kérdőíves felmérés keretében Hegyesd községben az Önkormányzat végezte el a lekérdezéseket. A kiosztott 10 db kérdőívből 5 db értékelhető érkezett vissza. KÉRDÉSEK Igen Nem 1. Elégedett-e a települési szilárd hulladékszállítást végző szolgáltató munkájával, a jelenlegi szállítás gyakoriságával? 100% 0% 2. Tudja-e, hogy jelenleg hova kerül az Ön települési szilárd hulladéka? 100% 0% Amennyiben tudja, kérem nevezze meg a helyet: 3. Környezetében, lakóhelyén tud-e illegálisan működő, meglevő szemétlerakóról? 60% 40% Amennyiben ismer ilyet, kérem nevezze meg hol van: 4. Véleménye szerint az Ön által termelt települési szilárd hulladék mennyisége: sok 0% . átlagos 80% . kevés 20% . 5. Véleménye szerint tudná-e csökkenteni a keletkező települési szilárd hulladéka mennyiségét? 40% 60% 6. Véleménye szerint a jelenlegi szemétdíj arányban van-e a végzett szolgáltatással? 60% 40% 7. Az Ön ismeretei szerint a jelenlegi lerakó szigetelt (a lerakott hulladék és a talaj között szigetelő fólia van) vagy nem szigetelt (a hulladék közvetlenül a talajjal érintkezik) ? 20% 80% 8. Tudja-e Ön, hogy a nem szigetelt hulladéklerakón átszivárgó csapadékvíz kimossa a szennyező, mérgező anyagokat és bemosódva a talajba rövidebbhosszabb idő alatt megfertőzheti az ivóvíznyerő helyeket is? 100% 0% 9. Hajlandó lenne esetleg többet is fizetni azért hogy a hulladékot egy műszakilag megfelelően kialakított, szigetelt, biztonságos lerakón helyezzék el? 40% 60% 10. Ön hogyan értékelné a lakóhelyén az utak és közterületek tisztaságát? tiszta 0% . kismértékben szemetes 100% . nagymértékben szemetes 0% . 11. Az Ön megítélése szerint elegendő-e a közterületen / a településen elhelyezett hulladékgyűjtő edények (kukák) száma? 60% 40% 12. Tudja Ön, hogy 2006-tól megszűnik a jelenlegi szeméttelep működése, és a hulladékot egy regionális, szigetelt lerakón fogják majd elhelyezni? 80% 20% 13. Véleménye szerint hogyan változik majd a szemétdíj, a regionális lerakóra történő hulladéklerakás esetén: csökken 0% . változatlan marad 20% . kismértékben növekszik 40% . jelentősen növekszik 40% . 14. A keletkező települési szilárd hulladék mennyiségét a szelektív gyűjtéssel is lehet csökkenteni. Amennyiben a településen szelektíven is gyűjtenék a hulladékokat, részt venne benne? 100% 0% 15. Ön szerint az alábbi hulladékok közül melyek gyűjthetőek szelektíven? Papír .; Műanyag ;. Hamu, salak .; Babapelenka .; Fém .; Építési törmelék .; Szerves anyag .; Üveg . 16. Ön mely hulladékokat gyűjtené szelektíven? Papír .; Műanyag .; Hamu, salak ;. Babapelenka .; Fém .; Építési törmelék .; Szerves anyag .; Üveg . 22 17. Az Ön háza/lakása csatornahálózatra kötött .. 0%, vagy egyéni gyűjtőaknás(csatornahálózatra nem kötött) .. 100% 18. Amennyiben egyéni gyűjtőaknás, úgy a szennyvíz elszállítása szippantással történik 60% . , az aknából szikkad el 0% . vagy is is(néha szippantanak, de általában elszikkad) 20% . 19. Véleménye szerint a jelenlegi szippantási díj: olcsó 0% . ; elfogadható 60% . ; drága 40% . (Csak akkor válaszoljon, ha az Ön ingatlana nincs közcsatornára kötve). 20. Elégedett-e a települési folyékony hulladékszállítást végző szolgáltató munkájával? (Csak akkor válaszoljon, ha az Ön ingatlana nincs közcsatornára kötve). 100% 0% 21. Tudja-e Ön hogy a talajba beszivárgó, kezeletlenül (tisztítás nélkül) elszikkadó szennyvíz megfertőzheti az ivóvíznyerő helyeket is? 80% 20% 22. Hajlandó lenne-e esetleg többet fizetni azért, hogy az Ön szennyvize csatornahálózatba / szippantással szennyvíztelepre kerüljön és onnan megfelelő kezelés után tisztítottan kerüljön a környezetbe? (Csak akkor válaszoljon, ha az Ön ingatlana nincs közcsatornára kötve).. 80% 20% 23. Tart-e Ön valamilyen állatot, érinti-e Önt az állati hullák elhelyezése? 40% 60% 24. Tudja-e hogy mi a teendő az elhullott állatok tetemeivel? 100% 0% 25. Mit tesz/tenne Ön az állati tetemekkel? Kidobom a szemetes kukába 0% . ; elásom 20% . ; kiviszem a szeméttelepen található dögkútba 60% . 26. Keletkezett-e Önnél az elmúlt 5 évben építési, bontási törmelék, hulladék? 60% 20% 27. Problémát okoz / okozott-e Önnek az építési, bontási törmelék, hulladék elhelyezése? 20% 80% 28. Tudja-e Ön hogy mit kell / lehet csinálni az építési, bontási hulladékokkal? 80% 20% 29. Ön mit csinál / csinálna az építési, bontási hulladékkal? Kidobtam a kukába 0% . ; kivittem a szeméttelepre 40% . ; idegen területen leraktam 0% . ; saját területen tárolom 0% . ; Egyéb:60% 30. Az Ön véleménye szerint a lakosság tehetne-e többet a tisztaság megőrzése érdekében? 100% 0% 31. Hajlandó lenne-e Ön is többet tenni a tisztaság és ezáltal a környezet védelmének érdekében? Ha igen, akkor mit: Figyelmeztetném az utcai szemetelőket 40% . Bejelenteném az illegális lerakóhelyeket a Polgármesteri Hivatalba 40% . Részt vennék a közterületek megtisztításában 100% . Részt venne-e környezetvédelemmel foglalkozó civilszervezet munkájában 60% . Egyéb: Ön szerint van-e a településen az alábbi témákkal foglalkozó Önkormányzati rendelet ? 100% 0% 80% 0% 32. Hulladékgazdálkodással, köztisztasággal foglalkozó rendelet Állattartással kapcsolatos rendelet Folyékony hulladékok szippantásával, kezelésével kapcsolatos rendelet 80% 20% 33. Igényelne-e tájékoztatást ezekkel illetve egyéb környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban? 60% 40% 34. Tudomása szerint működik-e a településen hulladékgazdálkodással, 0% 80% 23 környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet? 35. Ha igen: Ön szerint jól működik ez a szervezet? 0% 0% 36. Ha nem: Szükség lenne Ön szerint ilyen szervezetre? 60% 0% Az értékelésből levonható megállapításokat az alábbiakban mutatjuk be. A megkérdezettek 100 %-a elégedett a jelenlegi szolgáltatóval és mindenki tudta, hogy hová kerül a településről a szilárd hulladék. A végzett szolgáltatás árával, azonban csak a lakosok kevesebb mint fele volt elégedett. Sajnos a lakosság nagy része úgy érzi, hogy nem tudja csökkenteni a keletkező hulladékainak mennyiségét miközben még többen gondolják úgy, hogy a szemetük mennyisége átlagosnak mondható. A megkérdezettek közül mindenki tisztában van a szigeteletlen lerakóval kapcsolatosan felmerülő környezeti problémákkal, azonban ennek kiküszöbölése érdekében csak 1/3-ad részük lenne hajlandó többet fizetni. A jelenleg működő lerakó közeli bezárásával kapcsolatosan elég tájékozottak, valószínűleg a térségi hulladéklerakó kijelölésének országos sajtóban is megjelent problémái következtében. A hulladékkezelési díjjal kapcsolatosan az emberek nagy része kismértékű vagy jelentős emelkedésre számít. A lakosság 100%-a venne részt a szelektív gyűjtésben, azonban sokuknak pontatlan ismeretei vannak róla. A településen jelenleg nincs kiépítve közcsatorna. A lakosság egésze elégedett a jelenlegi szolgáltatóval a szippantási díjat azonban néhányan sokallják. Jelentős hányada tudja azt is, hogy az elszikkadó szennyvízjelentős kockázatot jelent a környezetre és az egészségre. Talán ennek is köszönhető, hogy 80% mutat hajlandóságot a csatornahálózatra történő rákötésre és az ezzel kapcsolatos többlet költségek kifizetésére. Az állati hullák és a törmelék kérdésében jól tájékozottak és egy-két kivételtől eltekintve a megfelelő módon kezelik is ezeket a hulladékokat. A lakosság több mint 100% szerint ők maguk is tehetnének többet a környezet megóvása és tisztántartása érdekében, de csak 60%-uk igényelne tájékoztatást a környezetvédelmi témákkal, kérdésekkel kapcsolatosan, illetve igényelnék ezekkel foglalkozó civil szervezet működését. II. FEJEZET A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége II.1.1. Nem veszélyes hulladékok II./1. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Monostorapáti Hegyesd Összesen Mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 254 35 289 (lomtalanítási hulldékok) na. na. na. Települési folyékony hulladék m3 30.400 6.400 36.800 Kommunális szennyvíziszap - - - 24 Hulladék Monostorapáti Hegyesd Összesen Mennyiség (t/év) Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* na. na. na. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* - - - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* - - - Összesen 30654 6435 37089 Forrás: OTTO Tapolca Kft. A két település teljes területére kiterjed a köztisztasági szolgáltatás. A települések szilárd hulladékaira vonatkozó adatokat az OTTO Tapolca Kft. szolgáltatta. A mennyiségek a települések lakossága által termelt valamint azzal együtt kezelhető termelési és intézményi hulladékok mennyiségére vonatkoznak. II.1.1.1. Települési szilárd hulladékok A településeken keletkezett hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szervesanyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot (növényvédőszeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem stb.) is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani. A településeken a háztartásokban keletkezett kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladékot heti egy alkalommal szállítják el. A jelenlegi hulladék-elhelyezés környezetvédelmi szempontból megoldottnak tekinthető. A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet rendelkezik. Jelenleg a települések területén hulladéklerakó nem üzemel. Az összegyűjtött szilárd kommunális hulladék környezetszennyezést nem okozó elhelyezése az Otto Tapolca Kft. Zalahaláp község területén található telepén történik. Monostorapáti A hulladék gyűjtése belterületen 120 l űrtartalmú edényzetben (kukákban) történik, heti egy alkalommal. A község területén konténer nem került elhelyezésre. A község belterületén a buszmegállóhelyek várói mellett négy db kb. 30 literes hulladékgyűjtő edény van elhelyezve. Hegyesd A hulladék gyűjtése belterületen 120 l űrtartalmú edényzetben történik heti egy alkalommal. A község területén 1 db hulladékgyűjtő konténer került elhelyezésre a temetőnél keletkező szilárd hulladékok gyűjtésére. A község belterületén a buszmegállóhelyek várói mellett ill. más forgalmas helyeken összesen 12 db 30 literes hulladékgyűjtő edény van elhelyezve. Illegális hulladéklerakás elsősorban a településszegélyen, a bányagödör közelében jelentkezik, a szél azonban nagy területekre elhordhatja. Az illegális lerakások többsége nem inert hulladékokból, hanem vegyes összetételű települési hulladékokból áll. 25 A települési hulladék összetétele az alábbiak szerint jellemezhető figyelemmel az OHT és a területi hulladékgazdálkodási terv adataira: • a keletkező hulladék 7%-a föld, törmelék • a kezelendő hulladék (keletkező hulladék – 7% föld, törmelék) o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék, o 18,4%-a papír, o 5,5%-a műanyag, o 3,0%-a fém, o 1,5%-a fa, o 2,8%-a textil, o 1,4%-a üveg, o 1,0%-a veszélyes hulladék, o 4,5%-a egyéb hulladék. II.1.1.2. Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladék mennyiségére vonatkozóan adatokat nem lehetett beszerezni, mivel eddig közszolgáltatás keretében nem végezték ezt a tevékenységet. A hulladék mennyiségét a később ismertetett módon becsléssel, számítással határoztuk meg. A folyékony hulladék ártalmatlanítására a Tapolcai szennyvíztisztító telepen van lehetőség, ahol a kapacitás csak 25 %-ban van kihasználva. II.1.1.3. Kommunális szennyvíziszap Kommunális szennyvíziszap a tervezési területen nem keletkezik.. II.1.1.4. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Építési-bontási hulladékokat a településekről nagyrészt a közszolgáltatást végző OTTO Tapolca Kft. szállítja el. A községek területén ennek ellenére bizonyos helyeken előfordul illegálisan lerakott inert hulladék, ami elsősorban tájesztétikai szempontból jelent problémát. II.1.1.5. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok A településeken az alábbi mezőgazdasági hulladékok keletkeznek: - Kerti zöld hulladékok - Szőlőművelés hulladékai, amelyek közül elsősorban a szőlőmetszés során keletkező nagy mennyiségű szőlővessző ártalmatlanítása okoz problémát - Állattartásból származó trágya - Állattenyésztés során keletkező állati tetemek A kertművelésből, szőlőművelésből származó szerves hulladékok kezelése jelenleg nem megoldott. A térség borvidéki jellegének megfelelően a keletkező zöldhulladékok mennyisége tekintélyes. A hulladék termelőjétől függ, hogy a hulladékot elégeti, komposztálja ill. a szervezett gyűjtés keretében elszállíttatja. A felsorolt megoldási módok közül csak a komposztálás a környezetvédelmi szempontból teljes mértékben elfogadható. 26 A településeken folytatott állattenyésztési tevékenység (lótartás, sertés tartás, kisállattartás, baromfi) során keletkező szervestrágya gyűjtésének és elhelyezésének, felhasználásának módja részletesen nem ismert. Általában a településen található mezőgazdasági művelésű területek tápanyag utánpótlására hasznosítják. II.1.1.6. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Hegyesd területén ipari üzem és jelentősebb szolgáltató híján jelentős mennyiségű termelési hulladék nem keletkezik. Monostorapáti területén találhatók komolyabb ipari üzemek csak ebben az esetben beszélhetünk termelési hulladékok keletkezéséről. A község ipari üzemeiben, vállalkozásainál keletkező, veszélyes hulladéknak nem minősülő ipari termelési hulladékok fajtáiról, mennyiségéről adatok nem állnak rendelkezésre. II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Mennyiség Hulladék (t/év) Monostorapáti Hegyesd Hulladékolajok - - Akkumulátorok és szárazelemek - - Elektromos és elektronikai hulladékok - - Kiselejtezett gépjárművek - - Egészségügyi hulladékok - - Állati eredetű hulladékok - - Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik - - Azbeszt - - Veszélyes hulladékok Egyéb hulladék - - Csomagolási hulladékok összesen - - Gumi - - Nem veszélyes hulladékok Egyéb hulladék - - Forrás: Polgármesteri Hivatalok II.1.2.1. Veszélyes hulladékok A területen a veszélyes hulladékokat szelektíven nem gyűjtik, így feltételezhető, hogy bizonyos mennyiség a szilárd hulladék közszolgáltatás keretében kerül elszállításra. Bizonyos hulladékfajták (pl. akkumulátora) esetleg a lakosság részéről értékesítésre kerül a területen kívül működő begyűjtő, kezelő telepek felé. 27 Egészségügyi hulladékok Az önkormányzati üzemeltetésű egészségügyi intézmény Monostorapátiban van, ahol az orvosi rendelőkben keletkezik egészségügyi hulladék. A keletkező egészségügyi hulladék mennyisége 10-20 kg, amit a SAPEX Kft. (1223 Budapest Húr u. 5.) szállít el évente egy-két alkalommal. Állati eredetű hulladékok A veszélyes hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés, állatfeldolgozás során keletkező állati tetem hulladék. A tetemek elhelyezése történhet dögtéren, vagy dögkútban, illetve ártalmatlanításra elszállíthatják a fehérje feldolgozó üzembe. Sem Monostorapáti, sem Hegyesd község nem rendelkezik saját dögkúttal. Jelentősebb állattartás Monostorapátiban van. A kisebb háziállatokat elhullás esetén a jogszabály adta lehetőséget kihasználva elföldelik. A nagytestű állatok elhelyezéséről nincs információ, ill. Monostorapátiból esetenként a Taljándörögdön elhelyezett konténerbe szállították. A lakosságnál keletkező 50 kg-nál nem nagyobb tömegű valamint a kedvtelésből tartott állatok tetemeit feltehetően elássák a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló rendelet 5 § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelete az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának egészségügyi szabályairól szóló rendelet 18. § szerint: (1) „Valamennyi jelenleg működő állati hulladék-temető működését környezetvédelmi szempontból 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni. A környezetvédelmi hatóság jelen rendelet előírásainak teljesítésére – a felülvizsgálati dokumentáció alapján – kötelezi az üzemeltetőt. (2) Állati hulladékok – a felülvizsgálatot követően és a szakhatóságok által meghatározott módon – 2005. december 31-ig helyezhető el állati hulladéktemetőben. (3) 2006. január 1. után elföldelni csak az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokat, az elhullott baromfit, a 3 hetesnél fiatalabb malacot, szopósbárányt, kecskegidát, borjút, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékot lehet, melynek szállítása jelentős köz- vagy egészségügyi kockázattal jár. (4) Új állati hulladék temető létesítése a jelen rendelet hatálybalépését követően nem engedélyezhető. (5) Az állati hulladék temetőket csak a kerületi főállatorvos engedélyével lehet megbontani. 28 (6) A felhagyott állati hulladék temető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni. Ezt a tilalmat e rendelet alapján az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetnie a földrészlet tulajdonosának.” Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik A tervezési területen adottságaiból adódóan jelentős területeken folyik szőlőművelés, ami alapján feltételezhető, hogy igen jelentős mennyiségű növényvédő-szer maradék és csomagolóanyag hulladék keletkezik. A vizsgált településeken keletkezett növényvédő szer csomagolásából származó hulladék mennyiségéről nem áll rendelkezésünkre információ. A növényvédelemmel foglalkozó, felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek tevékenysége szigorú szabályokhoz, nyilvántartási rendszerhez kötött. A lakossági felhasználásra kerülő csomagoló anyag hulladék általában a kommunális hulladékkal kerül elszállításra. Ez utóbbi nem jelentene problémát, amennyiben a csomagolóanyagok megfelelő tisztítás után kerülnek eldobásra. A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről a 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet határoz, melynek 3. §-a szerint: (1) A tisztított csomagolóeszköz-hulladék nem veszélyes hulladéknak tekintendő, ha az e rendeletben meghatározottak szerint kezelik. A nem e rendelet szerint kezelt növényvédő szer csomagolóeszközhulladék veszélyes hulladéknak tekintendő az ellenkező bizonyításig. (2) Csomagoláshoz használt, nem szennyezett (a termékkel közvetlenül nem érintkező, vagy a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező rétegtől elkülönített) papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelő berendezésben elégethető, illetve más módon is hasznosítható. (3) Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. (4) 250 litert, illetve 250 kg tömeget meghaladó mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt csomagolóeszköz-hulladékok (többször használatos konténerek) begyűjtéséről, ártalmatlanításáról a csomagolóeszközben levő növényvédő szer gyártójának vagy importőrének kell gondoskodnia. A nem önkormányzati felelősségi körbe tartozó veszélyes hulladékokról röviden a következőket érdemes megemlíteni: Hegyesd közigazgatási területén nincs olyan telephely, ahol hivatalosan, (jogszabályok szerint bejelentett) veszélyes hulladék keletkezik. Nagy tömegben biztosan nem is képződik ilyen hulladék, hiszen a településen található vállalkozások tevékenysége ezt nem indokolja. Monostorapáti közigazgatási területén sincs ismereteink szerint olyan vállalkozás, ahol veszélyes hulladékok keletkezik. Természetesen az állattartó telepeken keletkezik veszélyes hulladék, állati tetemek formájában, azonban ennek mennyiségéről nincs információ. 29 II.1.2.2. Nem veszélyes hulladékok A nem veszélyes hulladékfajták közül egyiknek sincs megoldva a szelektív gyűjtése, így erre vonatkozóan információ sem áll rendelkezésre. II.1.3. Csomagolási hulladékok Annak ellenére, hogy jelenleg egyik településen sem történik szelektív hulladékgyűjtés, viszont a bevezetésre kerülő regionális hulladékkezelési rendszer egyik fontos alrendszere lesz a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése, ezért röviden foglalkozunk a témakörrel. A települési hulladékon belül a csomagolóanyag frakció (papír, műanyag, fém, társított) a legdinamikusabban növekedő összetevő, amely a hulladéktérfogat folyamatos növekedését, a hulladék felhígulását okozza. Ezért a szelektív gyűjtéssel kettős célt lehet elérni, egyrészt a külön gyűjtött haszonanyagok visszakerülnek a gazdaságba (kímélve a természeti erőforrásokat), másrészt a hulladéklerakó igénybevétele is csökken, ezáltal élettartama meghosszabbodik. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. Évi XLIII. Törvény 56.§(8) szerint: A 8. § szerinti visszavételi kötelezettség alapján 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok a) legalább 50%-a hasznosításra kerüljön; b) ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Magyarországon a csomagolási hulladéktípusra jelenleg nincs kötelező adatszolgáltatás, így az éves szinten keletkező csomagolási hulladékok mennyiségéről jelenleg pontos adatok nincsenek, ezekről a hulladékfajtákról a szolgáltató nyilvántartást nem készített. Mivel pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, így az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT), valamint az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék kezelési rendszer (ISPA Projekt) adatait vettük irányadónak. Fentieket figyelembe véve a - vizsgált települések esetében - csak becsülhető mennyiségek adhatók. Az OHT alapján a Magyarországon forgalomba kerül csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/évre tehető. II/3. számú táblázat. A településenként keletkező csomagolási hulladékok becsült mennyisége Vizsgált paraméterek 2002 Monostorapáti Hegyesd Lakos szám (fő) 1115 180 Települési csomagolási hulladékok 61325 9900 A fenti táblázat adatai a forgalomba került csomagolóanyag éves mennyiségét mutatja településenként, mely gyakorlatilag teljes egészében csomagolási hulladéknak tekinthető. 30 II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége . A tervezési területen felhalmozott hulladékok nem fordulnak elő, csak egy-két illegális hulladéklerakás fordul elő. Kisebb mennyiségű inert és vegyes hulladék illegális elhelyezését a lakosság a kérdőíveken elsősorban a Zalahaláp-Hegyesd út környezetében jeleztek. Monostorapátin szintén csak kisebb út melletti hulladéklerakások fedezhetők fel. 31 II.3. A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége II.3.1. Nem veszélyes hulladékok II./4. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük, Hulladék Településre beszállított (t/év) Településről kiszállított (t/év) Monostorapáti Települési szilárd hulladék - 254 Települési folyékony hulladék - nincs adat Kommunális szennyvíziszap - - Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* - nincs adat Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* - - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* - - Összesen - 254* Hegyesd Települési szilárd hulladék - 35 Települési folyékony hulladék - nincs adat Kommunális szennyvíziszap - - Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* - nincs adat Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* - - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* - - Összesen 35* * A települési folyékony hulladék mennyisége nélkül, mivel a kiszállított folyékony hulladék mennyisége nem ismert. Az adathiányos pontokon a jövőben az adatokat az önkormányzat be kívánja szerezni, a települési folyékony hulladék esetében a közszolgáltatást végző vállalkozóktól, az építési (bontási hulladékok esetében a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet szerinti nyilvántartó lapok alapján. II.3.2. A településekre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok Kiemelt hulladékáramok közül - az Önkormányzati kötelezettségi körbe tartozóan - csak az egészségügyi hulladékok Monostorapátiról történő kiszállítása érinti a tervezési területet. Ennek mennyisége kb. 0,03 t/év. 32 II.3.3. Csomagolási hulladékok A településeken a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése nem megoldott, tehát e hulladékok mennyisége megjelenik a települési szilárd hulladékok kiszállított mennyiségében. A várhatóan a tervezett regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretében fog megvalósulni a csomagolási hulladékok gyűjtése, ekkortól az egyes településekre tervezett gyűjtőszigetek és a Tapolcára tervezett Hulladékgyűjtő udvar és átrakó állomás hatására jelentős be- illetve kiszállítás várható. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II /5. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás * Égetés** Lerakás Egyéb kezelt Hulladék t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék - - - - 289 100 - - Települési folyékony hulladék - - - -. na. na. na. na. Kommunális szennyvíziszap - - - - - - - - Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok - - - - na. na. - - Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok - - - - - - - - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok - - - - - - - - Összesen - - - - 289 100 na. na. * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás 33 II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok II./6. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás * Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** Hulladék t/év % t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok - - - - - - - - Hulladékolajok - - - - - - - - Akkumulátorok és szárazelemek - - - - - - - - Elektromos és elektronikai hulladékok - - - - - - - - Kiselejtezett gépjárművek - - - - - - - - Egészségügyi hulladékok - - 0,03 100 - - - - Állati eredetű hulladékok - - - - - - - - Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik - - - - - - - - Azbeszt - - - - - - - - Egyéb hulladék - - - - - - - - Nem veszélyes hulladékok - - - - - - - - Csomagolási hulladékok összesen - - - - - - - - Gumi - - - - - - - - Egyéb hulladék - - - - - - - - Forrás: Polgármesteri Hivatal A területen a veszélyes hulladékokat szelektíven nem gyűjtik, így feltételezhető, hogy bizonyos mennyiség a szilárd hulladék közszolgáltatás keretében kerül elszállításra. Néhány hulladékfajta (pl. akkumulátor) esetleg a lakosság részéről értékesítésre kerül a területen kívül működő begyűjtő, kezelő telepek felé. A lakosságnál keletkező 50 kg-nál nem nagyobb tömegű valamint a kedvtelésből tartott állatok tetemeit feltehetően elássák a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló rendelet 5 § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. Mivel nagyobb állatok csak kis számban fordulnak elő eddig az elhelyezés jelentős problémát nem okozott. A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése nincs megoldva, így bennfoglaltatnak a települési szilárd huladék mennyiségében. Nagyrészt tehát lerakásra kerülnek. Egyes csomagolási hulladékfajták (papír, karton) szelektív gyűjtése, a kereskedelmi egységeknél lehetséges, ám erről információ nincs. II./7. táblázat A településen keletkező csomagoló anyag becsült mennyisége Monostorapáti Hegyesd 61 t 10 t 34 III. FEJEZET A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése III.1.1. Települési szilárd hulladék A településeken jelenleg szilárd hulladéklerakó nem működik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. tv. szerint a települések szinte teljes területe felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területnek vagy természetvédelmi területnek minősül új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. A településeken a települési szilárd hulladékok begyűjtését, szállítását és lerakását az OTTO Tapolca Kft. végzi. III.1.2. A települési folyékony hulladék A tervezés tárgyát a 213/2001.(XI.14.) Korm. rendelet szerinti folyékony hulladékok képzik, amelynek pontos meghatározása az alábbi. 3.§ b) Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely ba) emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, bb) a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint bc) a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. A települések folyékony hulladéka mindkét település esetében vállalkozók által kerül elszállításra. Az Önkormányzatoknak jelenleg nincs a birtokukban érvényes szerződés fenti vállalkozókkal. Elmondható, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésének helye a Tapolcai szennyvíztisztító telep, ahol azonban csak a keletkező folyékony hulladék csekély részét ártalmatlanítják. A fennmaradó mennyiség sorsa, kezelése ismeretlen. A települési folyékony hulladékra vonatkozóan a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.(XI.14.) Korm. rendelet határoz meg kezelési szabályokat. A fenti rendelet szerint a települési folyékony hulladékra vonatkozó szabályok a következők (15. § és 16.§): 35 • Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a rendeletben, valamint az egyéb, külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, illetve az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni. • A települési folyékony hulladék termőföldön történő hasznosítására külön jogszabályban foglaltak irányadók. • A leürítő helyen elhelyezhető települési folyékony hulladék mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a jegyző a közcsatorna üzemeltetőjével történt egyeztetés alapján határozza meg. • Az illetékes vízügyi hatóság - a szakhatóságok véleményének figyelembevételével a jegyző véleményének kikérésével, valamint az üzemeltetővel történt egyeztetés lefolytatását követően - határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére, az üzemeltető rendelkezésére álló szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe. A települési folyékony hulladék kezelésének megvalósítása érdekében a települési önkormányzatnak közszolgáltatást kell biztosítania lakosai számára. Helyi rendeletben kell meghatározni a közszolgáltatást végző vállalkozót. A települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos szabályokat a közelmúltban minden önkormányzatnál elfogadott helyi rendelet tartalmazza. A szolgáltatást végző vállalkozó Parrag György veszprémi vállalkozó. A rendelet megalkotásával és közszolgáltatási szerződés megkötésével a települési folyékony hulladék kezelése a településeken viszonylag ellenőrzött keretek között történhet. III.1.3. A területen folytatott hulladékkezelésre előírt követelmények, kezelésre jogosultak és engedélyeik III / 1. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe: Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy* OTTO Tapolca Környezetvéd elmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság. 8300 Tapolca, Halápi utca 33 8300 Tapolca Nyárfa utca 3. Települési szilárd hulladék begyűjtési, szállítási és kezelési engedély 36 A tervezési területen telephellyel rendelkező vállalkozóknak hulladékkezelésre vonatkozóan nem került engedély kiadásra, ilyen tevékenységet végző vállalkozások nincsenek. 37 III/2. táblázat: Hulladékgazdálkodással kapcsolatos helyi rendeletek A rendelet megnevezése A rendelet hatályba lépése Monostorapáti Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének (9/2004. (VII.1.) rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkall kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 2004. 07.01. Hegyesd Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének (7/2004. (VII.1.) rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkall kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 2004. 07.01. Forrás: Polgármesteri Hivatalok 38 IV. FEJEZET AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A tervezés területén jelenleg az egyes hulladéktípusokra vonatkozóan speciális intézkedés nincsen. A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény • A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet • Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet • Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény. 39 V. FEJEZET A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK A tervezési területen belül nem található hulladékkezelő létesítmény, ezért az egyes csak röviden kerül ismertetésre, hogy a település hulladékát helyileg hol, és milyen típusú kezelő telepeken kezelik. V.1.Hulladékok gyűjtése és szállítása Települési szilárd hulladékok Mindkét településen szervezett szemétszállítás (közszolgáltatás) folyik, amit az ingatlan tulajdonosok kötelesek igénybe venni. A közszolgáltatást, az önkormányzatokkal szerződésben álló OTTO Tapolca Kft végzi. Az intézményes szemétszállítás hetente egy alkalommal történik. A hulladék gyűjtéséhez és lerakásához használt járművek a következők: - kukásautó: Mercedes Benz 2219 3 db. Mercedes Benz 2222 2 db. IVECO M 130 1 db - konténerszállító: IFA L60 1 db. IFA W50L 1 db. GAZDY 3309 1 db GAZDY 43010 1 db. - kompaktor 1 db. Mivel a hulladéklerakó telep nem a tervezési terület területén található, így további részletes tárgyalásától eltekintünk. A szolgáltatásba bevont települések az alábbiak: Tapolca régió: Raposka, Hegymagas, Kisapáti, Badacsonytördemic, Badacsonylábdi, Badacsonytomaj, Káptalantóti, Badacsony, Badacsonyörs, Nemesgulács, Gyulakeszi, Vigántpetend, Kapolcs, Taliándörögd, Monostorapáti, Hegyesd, Zalahaláp, Sáska, Balatonederics, Nemesvita, Lesenceistvánd, Uzsa, Várvölgy, Sümeg régió: Káptalanfa, Csabrendek, Zalagyömrő, Gógánfa, Bazsi, Sümegprága, A hulladék szállításának, gyűjtésének helyi helyi jellemzői: Monostorapáti A hulladék gyűjtése belterületen 120 l űrtartalmú edényzetben (kukákban) történik, heti egy alkalommal. A község területén konténer nem került elhelyezésre. A község belterületén a buszmegállóhelyek várói mellett négy db kb. 30 literes Hegyesd A hulladék gyűjtése belterületen 120 l űrtartalmú edényzetben történik heti egy alkalommal. A község területén 1 db hulladékgyűjtő konténer került elhelyezésre a temetőnél keletkező szilárd hulladékok gyűjtésére. 40 A község belterületén a buszmegállóhelyek várói mellett ill. más forgalmas helyeken összesen 12 db 30 literes hulladékgyűjtő edény van elhelyezve. Települési folyékony hulladék: A települési folyékony hulladék kezelése érdekében a települési önkormányzatnak közszolgáltatást kell biztosítania lakosai számára, melyet jogszabály ír elő. Helyi rendeletben kell meghatározni a közszolgáltatást végző vállalkozót. A helyi rendeletek minden településen megalkotásra kerültek. Az összegyűjtött települési folyékony hulladék jelenleg ismeretlen helyre kerül elszállításra ill. valószínűleg a talajba szivárog. A legközelebbi engedéllyel rendelkező szennyvízürítőhely a DRV Rt. által üzemeltetett Tapolcai szennyvíztisztító telep. A szennyvíztelepen az előkezelő kapacitásának kihasználtsága mindössze 25 %, tehát a beszállítás növelésére van mód. A településeken egyéni vállalkozó végzi a települési folyékony hulladék elszállítását. Az ismert vállalkozók az alábbiak:  Parrag György Veszprém Információink szerint a vállalkozó jelenleg hulladékkezelési engedéllyel nem rendelkezik. Jelenleg közcsatorna hálózat a településeken nincs kiépítve. Valószínű, hogy a közcsatornán el nem vezetett szennyvíz nagyrészt illegális módon kerül elhelyezésre, ill. elszikkasztásra a nem vízzáróan kialakított gyűjtőkből. Kommunális szennyvíziszap; Kommunális szennyvíziszap a tervezési területen nem keletkezik. Építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok; Az építési és bontási hulladékokat az OTTO Tapolca Kft. 4 db konténerszállító járművével szállíthatja el a saját kezelésében lévő zalahalápi települési szilárd hulladékerakóra. A lerakóra bekerülő inert hulladékot (föld, építési törmelék stb.) a kommunális hulladék takarásához használják fel. Az építési és bontási hulladékok elszállítása természetesen egyedi megrendelések alapján történhet. V.1.1. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése A tervezési területen hulladékkezelő telepek, válogató szervezetek, hasznosító szervezetek és működő lerakók nem találhatók. Az alábbiakban csak röviden ismertetjük, a területen kívüli, de a településeken keletkező hulladékok kezeléséhez is kapcsolódó kezelőtelepeket. Települési szilárd hulladékok; A jelenleg regionális hulladéklerakó a Zalahaláp, 010/2 hrszú ingatlanon található. • A hulladéklerakó tulajdonosa: Tapolca Város Önkormányzata, Tapolca, Hősök tere 15. • A hulladéklerakó telep üzemeltetője: OTTO Tapolca Kft, Tapolca, Halápi u. 33. • A hulladéklerakó telep üzembe helyezésének ideje: a telep műszaki átadás- átvétele 1987- ben, míg üzembehelyezése1988-ban történt meg. • A lerakó induláskori befogadóképessége 900 000 m3. 41 A számítások szerint napjainkig 224 ezer m3 (kb. 150 – 160 ezer tonna) hulladék került lerakásra. A kommunális hulladék lerakó telep az építési, ill. kivitelezési tervek alapján – 30 cm tömörített vastagságú agyag-szigetelés kialakításával – kizárásra került a telep által okozható környezetszennyezés. A telepen ellenőrzött prizmás lerakási technológiát alkalmaznak. A prizmás rendszerű ellenőrzött lerakás során a hulladék rétegesen kerül lerakásra. A lerakott hulladék egyengetésre, tömörítésre kerül kompaktor segítségével. A lerakott hulladék földdel való takarása folyamatosan biztosított. A hulladék lerakásához használt gépek a következők: - kompaktor 1 db. Települési folyékony hulladék; A legközelebbi engedéllyel rendelkező szennyvízürítőhely a DRV Rt. által üzemeltetett Tapolcai szennyvíztisztító telep, amelynek folyékony hulladék előkezelőjében 100 m3/nap hulladék befogadására van lehetőség. A szennyvíztelepen az előkezelő kapacitásának kihasználtsága mindössze 25 %, tehát a beszállítás növelésére van mód. Építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok; Az építési és bontási hulladékokat az OTTO Tapolca Kft. szállítja el a saját kezelésében lévő zalahalápi települési szilárd hulladékerakóra. A lerakóra bekerülő inert hulladékot (föld, építési törmelék stb.) a kommunális hulladék takarásához használják fel. Kommunális szennyvíziszap; Kommunális szennyvíziszap a tervezési területen nem keletkezik. V.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése A felhalmozott hulladékok problémakörébe tartozóan a két község közigazgatási területén nem található hulladék. V. / 1. táblázat A vizsgált területén található felhalmozott hulladékok Helyszín Lerakott hulladék megnevezése Lerakott hulladék mennyisége (m3) - - - Folyamatosan el kell távolítani az utak mentén elhelyezett hulladékokat,ami azonban nem jelent komoly problémát a két településen. 42 V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A tervezési terület településein a tervezés idején semmilyen formában nem volt szelektív gyűjtés. Erre sem kidolgozott programmal, sem megfelelő gyűjtőedényzettel nem rendelkeznek az Önkormányzatok. Az önkormányzatok közelében, elérhető távolságban sincs mód a különböző hulladékok szelektív gyűjtésére. Ez alól kivételt képez egy-két hulladékfajta, amelyek begyűjtése haszonnal jár, ezért a felvásárlás lehetősége biztosított, Ilyenek elsősorban a fém hulladékok, akkumulátor kisebb részben a papír is. Tapolcán a felsorolt hulladékok begyűjtésével foglalkozó vállalkozások találhatók. A másodnyersanyagok gyűjtése, visszanyerése és hasznosítás majd csak a várhatóan 2007.- ban induló regionális hulladékgazdálkodási rendszer részeként megvalósuló műszaki létesítmények és a hozzájuk kapcsolódó szelektív gyűjtési program keretében valósul meg. Fontos hogy ez a terv olyan utat mutasson a településeknek a 2007. évig, amely segít a regionális rendszerhez való minél zökkenőmentesebb csatlakozásban. V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése A Közép-dunántúli régióban a biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyisége a területi hulladékgazdálkodási terv szerint az alábbi számokkal becsülhető. V /2a táblázat: Települési szilárd hulladék százalékos összetétele Települési hulladékfrakciók (%)Budapest – nagyvárosok Egyéb települések Papír 18-20 16-17 Üveg 4-5 3-4 Fém 3-4 3-4 Műanyag 12-15 5-6 Szerves anyag 30-32 35-40 Textil 5-6 3-4 Veszélyes 1 1 Szervetlen 20-25 25-30 43 Ugyanezek az adatok a Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer megvalósíthatósági tanulmánya szerint: V /2b táblázat: Települési szilárd hulladék százalékos összetétele Települési hulladékfrakciók (%) Papír 16 Üveg 3 Fém 3 Műanyag 15 Szerves anyag 32 Textil 6 Veszélyes 0,5 Szervetlen 24,5 A megadott összetételekből kiindulva a térségre jellemzőnek a 32-40 %-os szerves anyag tartalmat lehet elfogadni. A területen közszolgáltatást végző OTTO Tapolca Kft. hulladék analízist csak a városokból kikerülő hulladék szerves anyag tartalmára vonatkozóan végeztetett. A minta vizsgálatok eredménye a következő volt. V /3 táblázat: Hulladékvizsgálat eredményei Hulladék fajta 1. minta 2. minta 3. minta Szerves anyag - konyhai szerves anyag + kerti szerves anyag 38,0 42,0 35,0 Az adatok alapján itt is hasonló értékek adódnak, így a szervesanyagtartalomra kb. 38 %-o tartunk elfogadhatónak. V./4. táblázat A településeken keletkező kommunális szilárd hulladék / szerves anyag mennyisége Település Kommunális szilárd hulladék mennyisége (t / év) Szerves anyag mennyisége (t / év) Monostorapáti 254 96,5 Hegyesd 35 13,3 Összesen 289 109,8 A tervezés időszakában a települési hulladék biológiailag bontható anyagainak kezelése, komposztálása a tervezési területen nem folyik, a települési kommunális hulladék lerakásra kerül, ahol anaerob körülmények között megkezdődik a hulladék mineralizálódása. A települési szilárd hulladék komposztálása jelenleg a megyében sehol sem folyik. A tervidőszakon (2004-2008) belül 2007-tól a regionális terv részeként, a Zalahaláp közigazgatási területére tervezett hulladékkomposztáló üzem megépülésével részben megoldódik mindhárom település számára a komposztálható hulladékok kezelése. Az állati hulladékok mennyiségére vonatkozóan nincs információ. 44 V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége A rendelkezésre álló adatokból viszonylag jó közelítéssel meghatározható a vizsgált két településen keletkező települési folyékony hulladék (csatornán nem gyűjtött és el nem szállított szennyvíz) mennyisége. A települési folyékony hulladék gyűjtésének és elhelyezésének feltérképezésével körvonalazható, hogy milyen feladatok várhatóak a közel jövőben – a csatornahálózat teljes kiépítéséig, és főként a minél széleskörűbb rákötésig – ezen a területen. V./5. táblázat A települések vízfogyasztási valamint szennyvíz és TFH adatai, 2003 év Vizsgált adat Monostorapáti Hegyesd Összesen Éves lakossági vízfogyasztás (m3) 38.000 8.000 46.000 Az ivóvíz fogyasztásból számított keletkező lakossági szennyvíz (a vízfogyasztás 80%-a) (m3/év) 30.400 6.400 36.800 Csatornán elvezetett lakossági szennyvíz (m3/év) 0 0 0 Csatornán el nem vezetett szennyvíz = települési folyékony hulladék (m3/év) 30.400 6.400 36.800 Adatok forrása: KSH 2003. A két településen évente közel 40 ezer m3 olyan szennyvíz keletkezik, amelyet közcsatornán nem vezetnek el. Ennek minimális részét szállítják tengelyen a Tapolcai Szennyvíztisztító Telepre. A tapolcai szennyvíztisztítótelep szippantott szennyvíz előkezelőjének befogadóképessége 100 m3/nap. A telepre beszállított települési folyékony hulladék mennyisége évente mintegy 9000 m3, ami azt jelenti, hogy a kihasználtság mindössze 25 % körül van. Természetesen ez a 9000 m3 sem csak a vizsgált területről kerül ki, hanem Tapolca városból és térségéből. V. 3.2.A települési folyékony hulladék kezelése A települési folyékony hulladék kezelésének megvalósítása érdekében a települési önkormányzatnak közszolgáltatást kell biztosítania lakosai számára. Helyi rendeletben kell meghatározni a közszolgáltatást végző vállalkozót. A települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos szabályokat a közelmúltban mindkét önkormányzatnál elfogadott helyi rendelet tartalmazza. Az összegyűjtött települési folyékony hulladék túlnyomó része jelenleg ismeretlen helyre kerül elszállításra. A legközelebbi engedéllyel rendelkező szennyvízürítőhely a DRV Rt. által üzemeltetett Tapolcai szennyvíztisztító telep. A szennyvíztelepen az előkezelő kapacitásának kihasználtsága mindössze 25 %, tehát a beszállítás növelésére van mód. A településeken egyéni vállalkozók végzik a települési folyékony hulladék elszállítását, jelenleg közcsatorna nincs kiépítve. 45 Valószínű, hogy a közcsatornán el nem vezetett szennyvíz nagyrészt illegális módon kerül elhelyezésre, ill. elszikkasztásra a nem vízzáróan kialakított gyűjtőkből. A vizsgált terület természeti adottságait figyelembe véve a jövőben a szennyvízcsatornázáson kívül egyéb megoldás a szennyvíz kezelésére aligha jöhet szóba. A települések a 219/20004. (VII. .) Korm. rendelet szerint „A” fokozottan érzékeny területen találhatók, ahol a kockázatos anyagokat tartalmazó anyagok közvetett vagy közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos. A szennyvíztisztító kisberendezések elterjedését a Balaton miatti szigorú kibocsátási határértékek nehezítik. V. 4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése V.4.1. A településeken keletkező települési szennyvíziszap mennyisége A községekben települési szennyvíziszap nem keletkezik. V./6. táblázat A keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű telephelye Összes mennyiség (m3/év) Összes mennyiség Szárazanyag (t/év) - - - V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya V./7. táblázat A települési szennyvíziszap hasznosítása Szennyvíziszap hasznosítás Hasznosítást végző neve Alkalmazott technológia Hasznosítási arány (%) - - - 46 VI. FEJEZET AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A vizsgált települések hulladékgazdálkodási céljainak megfogalmazása során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: Jogszabályi előírásokat, országos, regionális, helyi terveket és vállalt kötelezettségeket, A helyi lakossági igényeket és érdekeket. A tervidőszakon belül (2004-2008) elérendő / elérhető hulladékgazdálkodási célokat jelentősen befolyásolja az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési rendszer Monostorapátit és Hegyesdet érintő létesítményeinek üzembe helyezése, egyéb szervezési, kommunikációs tevékenységeinek ütemezése. A jelenlegi ismeretek szerint 2007-től üzemelő tervezett válogatóműbe és komposztáló üzembe kerülnek hulladékok, majd a Szentgáli regionális lerakó fogadja a térség településeinek egyéb módon nem kezelhető hulladékát. VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása A hulladékgazdálkodás alapelveinek és az EU követelményeinek megfelelően kerültek meghatározásra az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban az olyan hosszú távú célkitűzések, amelyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást a jövőben jelentősen megváltoztatják. Az elérendő célok meghatározása szempontjából alapvető fontosságú a tervezési területen a tervidőszakban várható önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékképződés becslése. A tervezés időszaka alatt a kezelendő települési szilárd hulladék mennyiségének kalkulálása során a következő alapadatokat vettük figyelembe: • a tervezés időtartama 5 év, • a tervezési terület lakossága gyakorlatilag változatlan marad, • a hulladék térfogatának 2-3%-os növekedése várható. A települési szilárd hulladékok mennyiségének várató alakulását az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltaknak megfelelően számítottuk. Ennek megfelelően a hulladék mennyisége 2005.-re 4,3%-al, míg 2008.-ra az OHT alapján 13%-al fog növekedni. Mivel a hulladékgazdálkodási terv már 2005-ben készült a növekedési ütemet az időszakokhoz arányosítottuk. A települési folyékony hulladékok esetében: • a települési folyékony hulladék mennyiségének csökkenése a csatornahálózat kiépítéséig nem várható. A csökkenés nagysága az OHT-ben 2008.-ra várt 15%-os csökkenést nem fogja elérni, ha a csatornahálózat nem épül ki. 47 A bontási-építési hulladékok tekintetében a regionális terv 1,5 %-os évi növekedéssel számol. Véleményünk szerint települési szinten ezek a számok nagyon nehezen becsülhetők meg. 48 VI./1. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2004 (t/év) 2005 (t/év) 2008 (t/év) Monostorapáti Települési szilárd hulladék 254 260±5 281±15 Települési folyékony hulladék 30.400 30400±3000 30400±3000 Kommunális szennyvíziszap - - - Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok na. na. na. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok - - - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok - - - Összesen 30.654 30660±3000 30681±3000 Hegyesd Települési szilárd hulladék 35 36±5 39±10 Települési folyékony hulladék 6.400 6400±1000 6400±1000 Kommunális szennyvíziszap - - - Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok na. na. na. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok - - - Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok - - - Összesen 6435 6436±1000 6439±1000 A szelektív gyűjtés bevezetésére az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer tervei szerint 2007-ben kerülhet sor, amikor is a begyűjthető hulladékok, mintegy 10 %-át lehet szelektíven begyűjteni. VI./2. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék 2004 (t/év) 2005 (t/év) 2008 (t/év) Hulladékolajok - - - Akkumulátorok és szárazelemek - - 0,05 Elektromos és elektronikai hulladékok - - 0,05 Kiselejtezett gépjárművek - - - Egészségügyi hulladékok 0,03 0,3±1 0,3±1 Állati eredetű hulladékok - - - Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik - - - Azbeszt - - - Veszélyes hulladékok Egyéb hulladék - - - Csomagolási hulladékok összesen - - 0,5±1 Gumi - - - Nem veszélyes hulladékok Egyéb hulladék - - - 49 VI.1.2. Csökkentési célok VI.1.2.1. Települési szilárd hulladék: Települési szilárd hulladékmennyiségek alkotónként Az alábbiakban a lerakott települési szilárd hulladék mennyiség csökkentési céljait adjuk meg. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapjai a Hgt. 56.§-a szerint: VI/4. táblázat. Az egyes hulladékfrakciók %-os megoszlása Megnevezés % Papír 13,0 Műanyag 12,0 Fém 3,0 Üveg 3,0 Textil 6,0 Veszélyes 0,5 Bio 38,0 Egyéb 24,5 Forrás: ISPA Projekt, (korrigált táblázat a szerves hulladék feltételezett eltérő aránya miatt) 50 VI/5. táblázat. Az egyes hulladékfrakciók megoszlása (t/év) Monostorapáti Év Keletkező hulladék Szerves Papír Műanyag Fém Textil Üveg Veszélyes hulladék Szervetlen t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év 2004. 254 96,5 33,0 30,5 7,6 15,2 7,6 1,3 62,2 2006. 260 98,8 34,6 31,9 8,0 16,0 8,0 1,3 65,2 2009. 281 106,8 36,5 33,7 8,4 16,8 8,4 1,4 68,8 Hegyesd Év Keletkező hulladék Szerves Papír Műanyag Fém Textil Üveg Veszélyes hulladék Szervetlen t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év 2004. 35 13,3 4,6 4,2 1,1 2,2 1,1 0,2 8,6 2006. 36 13,7 4,7 4,3 1,1 2,2 1,1 0,2 8,8 2009. 39 14,8 5,1 4,7 1,2 2,4 1,2 0,2 9,6 Biológiailag lebomló szerves hulladék csökkentése Az alábbiakban a lerakott települési szilárd hulladék mennyiség csökkentési céljait adjuk meg. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapjai a Hgt. 56.§-a szerint: A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelelően mért - összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat - 2004. július 1 napjáig 75%-ra - 2007. július 1 napjáig 50%-ra - 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A tervezés keretében megállapítást nyert, hogy a szervesanyag csökkentését megalapozó hulladék-analizis vizsgálatok nem készültek, ezért a regionális tervben szereplő %-os hulladék összetevőkkel számoltunk ( szervesanyag tartalom 38%). A jogszabályi előírásokban foglalt, a lerakott hulladék szervesanyag tartalmát csökkentő intézkedések nem történtek, ezért ezen célkitűzés mihamarabbi teljesítését meg kell oldani. VI/6. táblázat A településeken keletkező kommunális szilárd hulladék / szerves anyag mennyisége 51 Település Kommunális szilárd hulladék mennyisége (t / év) Szerves anyag mennyisége (t / év) A 2007 Július 1-ig előirt 50%-nak megfelelő, kezelendő szervesanyag mennyiség (t/év) A 2014 Július 1-ig előirt 65%-nak megfelelő, kezelendő szervesanyag mennyiség (t/év) Monostorapáti 254 96,5 48,25 62,7 Hegyesd 35 13,3 6,7 8,6 Összesen 289 109,8 55,0 71,3 Forrás:OTTO Tapolca Kft. illetve számított A táblázat adatai szerint a hulladéklerakóban a vizsgált településekről származó lerakásra kerülő hulladék szervesanyag terhelését 2007-ig 55,0 tonnával, 2014-ig kb. 71,3 tonnával kell csökkenteni. A jelenlegi körülmények között a hulladék csökkentésére lehetséges módok közül sem a szelektív gyűjtés, sem a válogatás lehetősége nem adott a településeken. A lerakó szervesanyag terhelésének csökkentése a szelektív gyűjtés bevezetéséig csak a keletkezés helyén, pl. a családi házaknál történő komposztálással lenne megvalósítható, amely megoldás azonban rövid időn belül kivitelezhetetlen. Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer tervei szerint 2007-től a lakosságnál külön gyűjtőedényzetben gyűjtik a biológiailag lebomló szerves hulladékot és a vegyes kommunális hulladékot. A szelektíven gyűjtött szerves hulladékot komposztálják, a Tapolcán (Zalahalápon) kialakítandó komposztáló üzemben. A vegyesen gyűjtött hulladékból a szerves részt leválasztják, biológiailag stabilizálják és ezután lerakásra kerül. A lerakott hulladék veszélyessége így jóval kisebb lesz. A szelektív gyűjtés esetén a lerakott szerves hulladék mennyisége elsősorban a szelektív gyűjtés hatékonyságától függ. Csomagolóanyagok hasznosítása A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Az OHT alapján a Magyarországon forgalomba kerül csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/évre tehető. VI/7. táblázat A településeken keletkező csomagolási hulladék becsült mennyisége: Vizsgált paraméterek 2003 Monostorapáti Hegyesd Lakos szám (fő) 1115 180 Települési csomagolási hulladékok 61325 9900 Az önkormányzatoknak közvetlen módon nem feladata a területükön keletkező hulladék hasznosítása, a hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a hulladéklerakó kapacitásának optimális kihasználása, a lerakási költségek emelkedése, az egyes hulladéktípusok lerakására 52 vonatkozó részleges vagy teljes lerakási tilalom, a környezettudatos gondolkodás elősegítése, valamint az OHT-ban és a KDRHT-ben, illetve a jogszabályokban szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer tervei szerint 2007-től a lakosságnál külön gyűjtőedényzetben gyűjtik a biológiailag lebomló szerves hulladékot és a vegyes kommunális hulladékot. A vegyesen gyűjtött hulladék szervetlen része előzetes mechanikai kezelés után lerakásra kerül, tehát ebben a vonatkozásban a hasznosítási arány nem növelhető. A minden településen kialakítandó gyűjtőszigeteken lehetőség lesz a különböző anyagú csomagolóanyagok elhelyezésére, így elsősorban ezen a módon lehet a hasznosítást jelentősen növelni. VI.1.2.2. Települési folyékony hulladékok A települési folyékony hulladékok hasznosítása nem lehet cél, mivel szigorú szabályokhoz kötött, arról külön jogszabály (50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet) rendelkezik. A folyékony hulladékok hasznosítása a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelése csak bonyolult kezelési eljárások után lehetséges. A folyékony hulladékok hasznosítása helyett fontosabb és elérhető célnak tekintjük a folyékony hulladékok mennyiségének csökkentését, valamint a szállítással, gyűjtéssel kapcsolatos szabályoknak való megfelelést. A hulladék keletkezés csökkentési célkitűzései A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentésének koncepciója alapvetően a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációkhoz kapcsolódik. Mivel a területén szintén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetve a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítását tűzték ki célul. A megvalósítást követően a megfelelően gyűjtött és elszállított települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkeni fog. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. tv. 9. § (3) szerint az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező. Mivel mindegyik község része az üdülőkörzetnek a rákötésre gyakorlatilag törvényi kötelezettség. A települési folyékony hulladékok kezelését csak a szennyvízcsatorna hálózattal el nem érhető ingatlanokon (üdülők, pincék) kell biztosítani. Monostorapáti és Hegyesd szerepel a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2.b. mellékletében, mint 2000-10000 lakosegyenérték közötti terhelésű területeken lévő település, amelyek érzékenysége miatt települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani legkésőbb 2015. december 31-ig. A községekben jelenleg még nincs kiépítve a szennyvízcsatorna hálózat. A szennyvízcsatornázás megoldása jelenleg tervezés alatt van. Önkormányzati feladatok Az Önkormányzatnak a folyékony hulladékok gyűjtésére és szállítására a közszolgáltatást meg kell szervezni. Ennek érdekében a pályázat útján kiválasztott közszolgáltatókkal szerződést 53 kell kötni. Szállítást csak engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet, közszolgáltatói szerződést kizárólag engedéllyel rendelkező közszolgáltatóval köthet az önkormányzat. A legsürgősebb feladatok az alábbiakban fogalmazhatóak meg: • A rendelet alapján a helyi közszolgáltatást meg kell szervezni mindegyik községben, mégpedig olyan vállalkozóval, aki a jogszabályok szerinti hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik. A jelenleg a területen dolgozó vállalkozók információink szerint kezelési engedéllyel nem rendelkeznek. • Hosszú távú megoldásként reális célkitűzés mindegyik településen a közelítően teljes csatornázottság megvalósulása. A csatornázást és kezelést természetesen az önkormányzatok nem tudják önállóan megvalósítani, de mindenképpen törekedni kell a probléma mihamarabbi megoldására. VI.1.2.3. Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap jelenleg a két község területén nem keletkezik. VI.1.2.4. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kis mértékű növekedését jósolják, 15 éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges, amely azonban csak térségi szinten oldható meg. VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Hasznosítható hulladékok A hasznosítható hulladékok esetében az előkészítő, feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten a települések mérete, a keletkező hulladék mennyisége és a finanszírozási előírások miatt nem lehetséges kialakítani, ezért a településeknek csatlakoznia kell a területi rendszerhez. Az érintett önkormányzatok ezt felismerték és csatlakoztak az Észak-Balatoni térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszerhez. A rendszer tárgyában benyújtott ISPA project 2002./HU/16/P/PE/017 számon jóváhagyásra került. A project jóváhagyott beruházási költsége 25.914.000 EUR. A tervezett rendszerben a települési szilárd hulladék gyűjtését a lakosságnál 70 literes műanyag edényben fogják végezni. A vegyes kommunális hulladékot ill. a szerves biológiailag lebontható hulladékot külön edényzetben gyűjtik. Az újrahasznosításra alkalmas hulladékot a lakosságtól zsákokban, valamint a gyűjtőszigetekről gyűjtik be. A hasznosítható hulladékok gyűjtésére minden községben egy –egy hulladék gyűjtőszigetet létesítenek, ahol 5 db 1,1 m3-es műanyag edény kerül elhelyezésre. Ezen a módon megoldható lesz a hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtése is. A rendszer bevezetését 2007-ben tervezik. 54 Zöld- és biohulladékok Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó előírásokra, 2009-ig elsődleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. A települések a biohulladékok gyűjtését szintén a hulladék kezelési rendszer keretében tudják és tervezik megoldani. A lakosságtól a szerves hulladék szelektíven kerül begyűjtésre. A szelektíven gyűjtött hulladékot a Tapolcán tervezett biohulladék komposztáló telepen fogják hasznosítani, kezelni. Ezen a módon a jogszabályban előírt szerves hulladék csökkentés megközelítőleg biztosítható lesz. Szennyvíziszap A területen keletkező szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni. (Komposztálás, mezőgazdasági elhelyezés, energianyerés), ennek érdekében a helyi tervekben szereplő tervezett szennyvíziszap hasznosítási arányoknak is meg kell közelítenie ezt a szintet, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. A Jelenleg szennyvíziszap a tervezési területen nem keletkezik, így ez a probléma csak a csatornázás megvalósítását követően fog jelentkezni. Veszélyes hulladékok A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésére és hasznosítására az önkormányzatok saját hatáskörükben nem képesek, ezért ezt is az Észak-Balatoni térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer keretében célszerű megoldani. A rendszer keretében Tapolcán térségi, hulladékudvar kerül kialakításra. A két település lakossága a hulladékudvaron a különböző veszélyes hulladékokat szelektíven adhatja le, mivel ezeken a helyeken a szelektív gyűjtés körülményei adottak. A lakosság által átadott veszélyes hulladékok közül a hasznosíthatók erre feljogosított szervezetnek kerülnek átadásra. A hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok mennyiségileg gyakorlatilag megegyeznek a Észak-Balatoni térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszerben megfogalmazott célokkal, mivel a feladatok megoldása is szilárd hulladékok esetében a rendszerhez kapcsolódik. 55 VII. FEJEZET A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM A helyi hulladékgazdálkodási célok megvalósítása, a célok lehetőleg konkrét programokba szervezésén keresztül, az összes érintett szereplő összefogásával (önkormányzat, civilszervezetek, lakosság, vállalkozások) és a feltétlenül szükséges erőforrások biztosításával érhető el. VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok Program Feladat Program ütemezés e Felelősök Költs ég VII.1. Lakossági tudatformálási, tájékoztatási program VII.1.1. A települések lakosságának felkészítése a regionális rendszerre VII.1.2. Papírgyűjtési akció szervezése az iskolákban VII.1.3. Lakosság tájékoztatása a hulladékgazdálkodás aktualitásairól 2005-6. 2006-9. 2005-9.. Önkormányzatok Önkormányzatok, iskolák, civil szervezetek, közszolgáltató Önkormányzatok, közszolg. 0 Ft 50 eFt/év 0 eFt Az Észak-Balatoni térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer gyakorlati indulásakor a hulladékgazdálkodás területén bekövetkező változások, a projekt által kínált lehetőségek megismertetését minél hamarabb meg kell kezdeni a települések lakosságával. Bár a projekt költségvetése tartalmazza a PR költségeket is, a helyi médiákon keresztül az önkormányzatoknak fokozatosan meg kell kezdeni a lakosság felkészítését az új rendszerre való átállásra (leendő díjtételek, infrastruktúra, előnyök, stb…). Iskolai papírgyűjtési akció megszervezése az általános iskolákban legalább félévenként. Az így összegyűjtött hulladék beszállítását a közszolgáltató vállalhatná a egy közeli MÉH telepre. Az akció koordinálását (meghirdetés, díjak biztosítása) az önkormányzat vállalná. A lakosság tájékoztatását a települések hulladékgazdálkodásának aktualitásairól évenként legalább egyszer meg kell tenni (szükség esetén gyakrabban), többek között az alább felsoroltak vonatkozásában: - hulladékmennyiség alakulása (keletkezett, lerakott, hasznosított mennyiségek), - folyamatban lévő regionális program aktualitásai 56 - illegális lerakók felszámolására fordított önkormányzati költségek ismertetése (mennyibe kerül évente a településnek, ezen keresztül a lakosságnak az illegális hulladéklerakók felszámolása), - stb… 57 VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program VII.2.1. Lerakással ártalmatlanított szervesanyag-tartalom csökkentési program Program Feladat Program ütemezése Felelősök Költség VII.2.1. Lerakással ártalmatlanított szervesanyag-tartalom csökkentési program VII.2.1.1. Helyben lakosság komposztálás népszerűsítése esetleg támogatása VII.2.1.2. Szerves hulladék szelektív gyűjtésének bevezetése 2005-6. 2007 Önkormányzatok Konzorcium Önkormányzatok 100-100 eFt 7500 Ft/bio kuka A célkitűzések során meghatározásra került a magasabb szintű hulladékgazdálkodási tervekkel (OHT, KDRHT) összhangban, hogy a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004. július 1-ig 75%-ra (kellett volna), 2007. július 1-ig 50%-ra kell csökkenteni. Sajnos ezen célkitűzés a megadott határidőig (2004. július 1.) nem teljesült. A teljesítés igen nehezen valósítható meg. A szerves anyagok komposztálással történő hasznosítása helyi, települési szinten nem megoldható, mivel a jogszabályi követelményeknek megfelelő kezelőtelep kialakítás nem reális az adott településméretnél. A zöld-és biohulladékok bármilyen formában történő begyűjtése nem lehetséges, mivel a megyében nincs egyetlen komposztáló telep sem. A helyben történő komposztálás megvalósítására az egyes ingatlan tulajdonosoknál lehet mód. Az önkormányzatok komposztláda biztosításával, valamint egy komposztálási útmutató kiadvánnyal segíthetnék a programban való részvételt. A komposztládák beszerzéséhez szükséges forrás egy részét /60%/ a minden év tavaszán a Belügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírásra kerülő pályázat útján biztosíthatnák az önkormányzatok. 58 VII.2.2. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetési program Program Feladat Program ütemezése Felelősök Költség VII.2.2. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetési program VII.2.2.1. Szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra kiépítése (Gyűjtőszigetek kialakítása) 2007. . Konzorcium, önkormányzatok 550 eFt/ gy. sz. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásának alapfeltétele a szükséges infrastruktúra megteremtése. A tervezett kihelyezett konténerszigeteken a különböző hulladékokat (papír, műanyag, üveg) lehet majd fajtánként elkülönítve elhelyezni. A rendszer kiépítéséig hátralévő időben is lehetőséget kell teremteni a három település lakosságának arra, hogy bizonyos hulladékaikat szelektíven gyűjthessék, ezért javasoljuk az alábbiakat: VII.2.3. Hasznosítást és ártalmatlanítást elősegítő létesítmények megvalósításának programja A hasznosítást és ártalmatlanítást szolgáló létesítmények az Észak-Balatoni térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer keretében valósulnak meg, a települési önkormányzatoknak nincs feladata ebben a programban.: 59 VII.2.4. Folyékony hulladék kezelésének programja Program Feladat Program ütemezése Felelősök Költség VII.2.4. Folyékony hulladék kezelésének programja VII.2.4.1. A közszolgáltatók hulladékkezeléshez szükséges engedélyeinek beszerzése VII. 2.4.2. Az ingatlantulajdonosok szúrópróbaszerű ellenőrzése, arra vonatkozóan, hogy igénybe veszik-e a közszolgáltatást 2005. 2005-9.. vállalkozó önkormányzatok 0 Ft 0 Ft 60 VII.2.5. Illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakók felszámolásának, rekultivációjának programja Program Feladat Program ütemezése Felelősök Költség VII.2.5. Illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakók felszámolásának és rekultivációjának programja VII.2.5.1. Az esetlegesen keletkező illegális lerakók felszámolása folyamatos. Önkormányzatok Előzetes kalkulációt igényel Fokozott ellenőrzéssel meg kell akadályozni az újabb illegális lerakók létrejöttét. Szankcionálni kell (jegyzői hatáskör) azon hulladéktulajdonosokat, akik hulladékukat „elhagyják” (szabálysértés, hulladékbírság). VII.2.6. A keletkező hulladékok mennyiségében mutatkozó adathiányok megszüntetésének programja Program Feladat Program ütemezése Felelősök Költség VII.2.6. A keletkező hulladékok mennyiségében mutatkozó adathiányok megszüntetésének programja VII.2.1.1. Folyékony hulladék mennyiségének meghatározása a közszolgáltatást végző vállalkozótól (összefügg az ellenőrzésesel) VII.2.1.2. Építési (bontási) hulladékok mennyiségének meghatározása [45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet szerinti nyilvántartó lapok alapján] folyamatos. folyamatos Önkormányzatok vállalkozók Önkormányzat - - 61 VII.2.5. számú táblázat: A beruházások, fejlesztések, intézkedések megkezdésének prioritási rendje Prioritási sorrend Beruházás, fejlesztés 1. A közszolgáltatók hulladékkezeléshez szükséges engedélyeinek beszerzése 2. Az ingatlantulajdonosok szúrópróbaszerű ellenőrzése, arra vonatkozóan, hogy igénybe veszik-e a közszolgáltatást 3. A keletkező hulladékok mennyiségében mutatkozó adathiányok megszüntetésének 4. A települések lakosságának felkészítése a regionális rendszerre 5. Szelektív hulladékgyűjtési infra-struktúra kiépítése (Gyűjtőszigetek kialakítása) 6. Illegális lerakások felszámolása 7. Az ingatlantulajdonosok szúrópróbaszerű ellenőrzése, arra vonatkozóan, hogy igénybe veszik-e a folyékony hulladék esetében a közszolgáltatást 8. Papírgyűjtési akció szervezése az iskolákban 9. Lakosság tájékoztatása a hulladékgazdálkodás aktualitásairól