Apáti Krónika

[ 2009. 06.18.] INTERJÚ Grebenár Gáborral

Grebenár Gáborral, a Dunaferr válogatott exátlövőjével (már az Aragon játékosa) teázgattam. Közben beszélgettünk a sportolói álmokról, meccsekről, hétköznapokról, zenéről és filmekről.

Gábor, hogyan kerültél kapcsolatba a kézilabdával?
Eötvös Lóránt Általános Iskola 3-4. osztályában kezdtem el a kézilabdát. Ekkor még csak tömegsport szinten. Végül egy csapat lett belőlünk és indultunk a diákolimpián, amit megnyertük.

Milyen poszton játszottál?
Kezdetben szélső voltam majd jobb illetve bal átlövő.

Ki miatt választottad sportot? Példaképed volt valaki?
Szerintem a bátyára, nővérére minden húg vagy öcs felnéz. Én is így vagyok ezzel! Peti (Grebenár Péter, a Szolnoki Olaj válogatott kosárlabdázója, szerk.) bátyám miatt szerettem volna kosarazni. Sokáig együtt űztem is a kézivel, de egy idő után beláttam, hogy ez nem működik. Ő továbbra is kosarazik, én a kézi mellett döntöttem. Több lehetőséget láttam benne és eddig még nem bántam meg döntésem.

A bátyád válogatott kosárlabdázó. A szüleid is hivatásos sportolók voltak?
Nem. A szüleim csak hobbi szinten sportolnak. Az apa focizik, az anya kézizik. Az, hogy sportolók legyünk adott volt, de az nem, hogy megélhetési, profi szinten.

Hogyan kerültél Dunaújvárosba?
Celldömölkön figyelek fel rám, ránk. Bene Gyula, Imre Vilmos és Mocsai Lajos személyesen is eljött. Csaszi (Császár Gábor) aki már egy éve itt volt, ajánlotta és nagyon sok jó dolgot mesélt a helyről, a közösségről. Úgy döntöttem elfogadom az ajánlatot, mert jó lehetőségnek tűnt. Döntésem helyességét bizonyítja, hogy a mai napig se bántam meg.

Ajánlatod még honnan volt?
Volt ajánlatom Veszprémből is. De ki tudja, hogy hol tartanék most ha az ő szerződésüket írom alá. Még kosaraként Körmendtől kaptam ajánlatot.

Dunaújvárosi évek, a kezdetekben.
15 évesen kerültem Dunaújvárosba. Eleinte kollégista voltam, és furcsa volt a napi két edzés is. Nehezen szoktam meg. Az első félév nagyon nehéz volt. Ahogy telt az idő azonban egyre jobban beleszoktam. Persze ehhez kellett az is, hogy ilyen jó csapatba vagy inkább közösségbe kerültem.

Az epizód szerepek után, alapember vagy már a csapatban. Mondanál néhány szót róla?
A tavalyi év után előre léptem a meghatározó játékosok közé. Ennek is köszönhető, hogy hullámzó még a teljesítményem. Törekszek arra, hogy minél előbb állandósuljon a formám. A bizalmat, amit kapok szeretném meghálálni és bízom benne, hogy meg is tudom.

A válogatott minden sportoló álma. Neked ez már valóra vált.
Igen, bár a válogatottban fiatal játékosnak számítok és még nem vagyok meghatározó sem. Örülök annak is, hogy meghívót kapok. Amikor a keretben vagyok és lehetőséget kapok igyekszek minél jobban játszani. Először is szeretnék stabil kerettag lenni és ezután, hogy mi leszek csak rajtam múlik. Szerintem minden sportoló álma és vágya, hogy hazájáért küzdhessen címeres mezben.

Hogyan zajlik egy átlagos napod?
Fél 8-kor kelek, bevásárolok, megreggelizek majd edzésre megyek ez 10-ig tart. Kb. fél 11 - 11 óra között eljövök, ebédelünk a srácokkal. Legkésőbb délre hazaérek, ilyenkor mindig pihenek egy órát. A délutáni edzés általában 3 órától van, 5-re végzek. Eszek és a barátaimmal találkozok. Hétközbe inkább otthon vagyok. Pihenek, mert fontos, hogy rendesen tudjak regenerálódni. Ha programunk úgy alakul azért persze egy-egy meghívásnak eleget tudok tenni. 22-23 óra fele elindítok egy filmet és egy idő után elalszok.

Egy meccsnapod történései?
Ez attól függ, hogy hol játsszuk a meccset. Hazai esetében délelőtt 9-kor van edzés. A kb. 20 perces laza focit követően taktikai megbeszélést tartunk. Edzés után ebéd és szigorú alvás. Miután felébredtem még pihenek és zenét hallgatok. Meccs kezdése előtt másfél órával kell ott lenni a csarnokba. Meccs után a VIP-be megbeszéljük és kiértékeljük a meccset egy pohár sör és zsíros kenyér mellett. Programtól függően, azért ha van rá mód, kiengedjük a gőzt.

Bevett szokásaid, babonáid vannak?
Babonám az nincs, bevett szokásaim viszont vannak. Pl. az öltözködés módja, kialakult egy öltözési sorrend és meccsre úgy veszem fel a ruháimat. Az ebéd meccs napján mindig ugyanaz szokott lenni. Ébredés után nagyon hangosan hallgatom a zenét.

Sokszor láttam, hogy a női kézi és férfi hoki meccseken is kint vagy.
Igen, mert közben kikapcsolódok én is. Persze nem utolsó sorban szívesen szurkolok a Dunaújvárosi sportolóknak.

Úgy tudom a kézilabda mellett a másik úgymond nem hivatalos sportágad a póker. Mesélnél erről egy picit?
Igen persze és így nagyvonalakban igaz is. Szívesen pókerezek a barátaimmal. Egyrészt ilyenkor együtt van egy bizonyos társaság, mivel kimondottan társasjáték a póker. Másrészt ez a társaság régóta együtt játszik, így már-már egy-egy mérkőzés megnyerése már presztízs kérdés a szerencsén kívül is. Ami a gondolkodáson kívül még fontos, hogy ilyenkor felszabadult beszélgetések is vannak, sokszor a hajnali órákig is.

Eszedbe jutott, hogy ha nem kézilabdáznál mit csinálnál most?
Komolyan nem tudom, hogy mit csinálnék a kézi nélkül. Annyira természetes számomra, hogy kézilabdázok, hogy nem is gondolkoztam az ellenkezőjén.

Kicsi korodban mi szerettél volna lenni?
Mindig is sportoló szerettem volna lenni. Bár anyukám szerint még egész kicsiként voltak olyan törekvéseim, mint minden fiúnak, hogy tűzoltó, rendőr, katona, vadász stb.

Milyen gyakran tudsz hazamenni?
Sajnos nagyon ritkán. Szüleim -akiknek köszönhetem, hogy idáig eljutottam és mindezek mellett a mai napig is nagyon sokat köszönhetek - sokszor eljönnek hozzám. De gyakran találkozunk a bátyám "lakhelyén" Pécset is. Ha hazajutok, akkor kényeztetnek felsőfokon. Kedvenc ételeimet főzi anyukám és úgy telepakolnak minden jóval, hogy hurcolkodás közben többször is fordulok. Ha valaki otthonról jön Dunaújvárosba és anyukámnak van rá módja mindig küld a kedvenceim közül valamit.

Szabadidődben mit csinálsz?
Idény közben nem sok szabadidőnk van. A rövid "pihik" alatt inkább pihenek, barátokkal vagyok, zenét hallgatok, olvasok, filmet nézek, mozizok, bowlingozok, videojátékkal játszok. Ha kapunk több napot, akkor hazamegyek a szüleimhez. Otthon szívesen sétálgatok, főleg amikor jó idő van. Vezetni nagyon szeretek, ezért néha eljárok gokartozni is.

Említetted, hogy szoktál zenét hallgatni. Milyen zenei irányzatokat szeretsz? Kedvenc együttesek?
Úgy veszem észre, hogy egyre jobban mindenevő vagyok, bár azért vannak kivételek. Mostanában a fekete, rock, 70-es, 80-as évek zenéit részesítem előnybe. Magyar viszonylatba nincs kedvenc együttesem inkább számokat szeretek. Külföldről Red Hot Chili Peppers.

Esténként milyen filmeket szoktál nézni?
Nagyon szeretem a vígjátékokat, krimiket, thrillereket, horrort és a régi nagy klasszikusokat. Kedvencem az Amerikai pite, mind a 6 része megvan. Amúgy nem mindig filmet nézek. Vannak kedvenc sorozataim Hősök, Szökésben, Jóbarátok - mivel nem tudom mindig nézni, ezért felveszem és amikor van időm visszanézem. Ami igazán tetszik azt megveszem dvd-n.

Csapattársaidat többször is látni különböző szórakozóhelyeken. Téged viszont ritkán.
Bulizással az a helyzet, hogy inkább a házibulikat részesítem előnyben. Ott inkább csak barátok vannak és éppen ezért családias a légkör. Persze ez még nem jelenti azt, hogy nem megyek nyilvános szórakozóhelyekre, azoknak is megvan a maga varázsa.

Jövőbeni tervek?
A spanyol nyelv folytatása és az angol stabillá tétele mindenképpen tervben van. A válogatottban szeretnék állandó kerettag lenni és lehetőleg meghatározó játékos. A csapattal meg minél több és minél fényesebb érmeket nyerni.