Apáti Krónika

[ 2009.08.01.]

Augusztus
Kisasszony hava

Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Cleopatra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra latinul Sextilisnek hívták, utalva arra hogy ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely akkor még márciussal kezdődött. A Julián-naptárban is a hatodik hónap. A 18. századi nyelvújítók szerint az augusztus: hévenes. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi.

Augusztus 1. Vasas Szent Péter napja. Szent Péter ünnepe, annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Péter napja a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.
Zagyvarékasi, kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint: "Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica" (Pócs). Ilyenkor vetették a kerékrépát például Vásárosmiskén, Sárkeresztesen.
Turán patkányűző napnak tartják. A patkányoktól való szabadulás egyik módja, ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: "„Dömötör püspök". A másik módja pedig, ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik, akkor a többi is elmenekül. Próbálkoztak azzal is, hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat kilencszer, kilenc Miatyánk elmondásával.

Augusztus 10. Lőrinc napja. A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces.
"Ha Lőrinc napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz. Mondjuk, mikor megvágjuk az ilyen dinnyét, no itt is itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét" (Pócs).
A Tápió menti falvakban is úgy tartják, hogy Lőrinc-nap után a sárgadinnye meglevesesedik. "No, gyün Lőrinc, a sárgadinnyének vége, belepisil!" (Barna).
Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést.
A Drávaszögben úgy tartják, hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz.
Göcsejben azonban a Lőrinc-napi esőt jó előjelnek tartották a bőséges bortermésre vonatkozóan. Kalendáriumi regula szerint:

"Lőrinc napja, ha szép,
Sok a gyümölcs és ép."

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke.
A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgéskor is ezeket égették.
A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.
E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert - például a bukovinai magyarok szerint - aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg.
Baranyában most vagy egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert.
Mivel Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap ezért például Hadikfalván ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok. A Bács megyei Topolyán a Nagyboldogasszony-napi búcsú a mulatság, ismerkedés alkalmát is jelentette.
Az úgynevezett két Boldogasszony közét (augusztus 15 - szeptember 8. Kisasszony) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Medvesalján is úgy tartották, hogy a Nagyboldogasszony és Kisasszony-nap között tojt tojás sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.
A kétasszony nap közti időszakot szerencsés időszaknak tekintették. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt. A két Boldogasszony köze a magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük. Zagyvarékason úgy vélték, hogy kétasszony között ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

Augusztus 20. Szent István napja. Államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére. Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is.
Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. István-napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Tréfásan azt mondják, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból. A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák. Medvesalján, Péterfalván a málna szedésének ideje volt.

Augusztus 24. Bertalan napja. Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.
Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra.
Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.