Apáti Krónika

[ 2009.09.16. ] Az értelmi fogyatékosok is teljes értékű emberek

Földünkön 650 millió fogyatékos ember él, köztük 577 ezren Magyarországon. Ezek az emberek számos fizikai és szociális akadályba ütköznek, tehát nem rendelkeznek azokkal a lehetőséggel, mint az ép emberek. Ide tartoznak a vakok-és gyengénlátók, siketek- és nagyothallók, mozgáskorlátozottak, beszédhibások és az értelmi fogyatékosok, akikről a következő sorok szólnak. Ők képviselik ennek az 577 ezer embernek 9,9 %-t a fogyatékosok közt, és ők azok, akiket a legtöbb társadalmi elutasítás és előítélet sújt. Ennek akár a nyelvünkben is megtaláljuk a bizonyítékát: míg a siketségre 8 különböző megfogalmazás, addig az értelmi fogyatékosság kifejezésére a legtöbb, összesen 31 elnevezés található a Magyar Szinonima szótárban, amelyeknek jelentős része gúnyos és lenéző. A következőkben azt szeretném bebizonyítani, hogy az értelmi fogyatékkal élők is lehetnek teljes értékű emberek, ellentétben a társadalom negatív megítélésével.
A köztudatban rengeteg olyan tévhit él, amelyek hátrányosan befolyásolják az értelmi fogyatékosokról alkotott képünket. Egyike ezeknek az, miszerint az értelmi fogyatékos elmebeteg, veszélyes a társadalomra. Pedig erről szó sincs! Az értelmi fogyatékosságot el kell különíteni a környezeti ártalomból adódó másodlagos értelmi elmaradottságtól, ill. az elmebetegségtől. Az értelmi fogyatékosság egy általános viselkedési szintet jelöl, amelynek jellemzői az élet folyamán változhatnak. Tehát a társadalom első tévedésének az alapja az, hogy nincs tisztában már a fogalommal sem. Maga a fogyatékosság szó a gyógypedagógia alapfogalma. Gyermekeknél azt a tulajdonságot, vagy tulajdonságcsoportot jelenti, amitől speciális szükséglete keletkezik a gyógypedagógiai ellátásra. Születés előtti, szülés közbeni károsodás vagy a korai életszakaszban lezajlott betegség után fennmaradt, orvosi beavatkozással már nem befolyásolható állapot. Alapvető oka a központi idegrendszer sérülése, kialakulásában a környezeti és genetikai tényezők is közrejátszanak.
Persze nem elég érteni a szavak jelentését, van, aki ennek tudatában is előítélettel viszonyul a fogyatékkal élőkhöz. Sajnos, ezeket az embereket gyakran érik nyílt, hátrányos megkülönböztetések. Sokszor nem vesszük őket emberszámba, mondván, hogy fogyatékosak. De kérdem én, ennek mi az alapja? A külsődleges, fizika jellegek vagy hiányosságok alapján nem szabad azt feltételeznünk, hogy annak az embernek a belső, személyes világa is fogyatékos. Hisz nekik is ugyanúgy vannak vágyaik és álmaik, mint nekünk, ép embereknek. A fogyatékosság nem jelenti azt, hogy az az ember kevesebb nálunk. Sőt! Köztudott, hogy az autisták memóriája, mechanikus bevésése fantasztikus, felülmúlja az egészséges személyekét: szókincsük, versek, számok mechanikus emlékezetbe vésésében rendkívüli teljesítményre képesek. Érdeklődési körük izolált, de kiváló képességeik lehetnek a logikai gondolkodás területén. Emlékezzünk csak az Esőember című filmre, ahol a Dustin Hoffmann által alakított autista Raymond zseniális fejszámoló és kívülről tudja Shakespeare összes művét. És végre egy pozitívum hazánkkal kapcsolatban. A Down-szindróma sok gén hibája, a rendellenesség nem gyógyítható. A kezelés fő célja egyrészt a szindrómát kísérő betegségek, rendellenességek célzott kezelése, gondozása, másrészt az értelmi fejlődés biztosítása, az önálló életvitelre való felkészítés („habilitáció”), melyben Magyarország nemzetközileg is jelentős elismerést vívott ki magának. Ma már a Down-szindrómások jelentős része önálló, sokszor kiegyensúlyozott életvitelre alkalmassá tehető. Az egykoron tökéletesen képezhetetlennek vélt gyermekek meglepően jó társadalmi teljesítményre képesek. Az Egyesült Államokban már van gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkező Down-szindrómás.
Tehát számukra sincs kizárva a lehetőség, hogy ugyanúgy éljenek, mint mi. Ők is sportolhatnak, zenélhetnek, tanulhatnak, és még sorolhatnám. Igaz, Magyarországon még kevésbé ismeretek az értelmi fogyatékosokkal foglakozó szervezetek, de már nálunk is egyre szélesebb körben megtalálhatók. A Magyar Parasport Szövetség versenyzői képviselik országunkat az értelmi fogyatékos sportolók számára rendezett Paralimpián. Az 1998 februárjában alakult Baltazár Színház pedig Magyarországon az egyedüli hivatásos színtársulat, amely értelmi sérült színészekből áll.
Szeretném megosztani egy személyes élményemet. Magyarországon több mint 10 éve működik a Parafónia Együttes, amelynek tagjai kizárólag értelmi fogyatékos gyermekekből állnak. Többször vettek részt rádió és tv- felvételeken, szerepeltek fogyatékos fesztiválokon, de léptek már fel a Zeneakadémián, templomokban, kultúrházakban, vidéken is több helyen adtak már koncertet. A tavalyi évben immáron sokadik alkalommal vendégeskedtek nálunk, Monostorapátiban. Sőt! Külföldre is egyre több meghívást kap a zenekar: Németország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Lengyelország, Vajdaság, Erdély. Személyesen már többször voltam koncertjükön, és tanúsíthatom, hogy nem Boci boci tarkát játszanak, hanem komoly klasszikusokat, és a zeneirodalom nagyjainak műveit, nem kis hozzáértéssel. Akárhányszor találkozom velük, mindig meglep, hogy milyen szeretettel állnak a zenéhez, és mekkora öröm számukra, ha megtapsolják őket egy-egy szám után. Véleményem szerint, ha mások, akik előítéletekkel viseltetnek a fogyatékkal élőkkel, eljönnének egy-egy ilyen koncertre, utána teljesen más véleménnyel állnának a fogyatékossághoz.
És ez az, amit Magyarországon is el kellene érnünk: egy szemléletváltást, ami nem az elutasításról szól, hanem az idézőjeles másság elfogadásáról. Ezzel szeretném zárni soraimat. Szeretném, ha az emberek megtanulnák befogadni a fogyatékkal élőket a társadalomba, hisz ők is ugyanolyan teljes értékű emberek, akárcsak mi.

Földi Kitti