Hírek az iskolából

[2009.10.12.] Ajkán a versenyen

A verseny előtt több mint két héttel elkezdtük a felkészülést. Éva néni (Ácsné Ravasz Éva) mindenkinek különböző témakörű anyagot osztott ki, hogy tanuljuk meg. Órák után pedig több nap is ott maradtunk az iskolában, hogy elkészítsünk egy plakátot, amellyel fel lehet hívni a figyelmet a környezeti veszélyekre.
Hamar ideért október 8. A csapat (Gyenge Nikolett, Kocsor Milán, Kovács Hanna, Pethő Gyöngyi, Rédei Viktória, Stark Mónika, Szőke Tibor, Török - Csillag Rebeka) Éva néni autójával, illetve a kapolcsi kisbusszal indult útnak. Rövid utazás után megérkeztünk az ajkai Szent - Györgyi Albert Szakközépiskolába. A helyszínen minden csapatnak jelentkeznie kellett és csapatszámot kapott. A miénk a 19-es lett. Elhelyeztük a plakátunkat, majd a tornaterembe mentünk a 19-es asztalhoz. Miután minden csapat megérkezett, Holczinger András igazgató úr köszöntötte a versenyzőket és a kísérő tanárokat. A megnyitó keretében egy tanulságos discos "balesetet" is szemléltettek az ottani felsőbb éves diákok. Ezután a kísérőknek ki kellett menni a teremből, mert kiosztották az első feladatokat. Ezek különböző nehézségűek voltak, de akadt köztük azért könnyebb is. Például íni kellett 10 egészséggel kapcsolatos közmondást. 30 percünk volt megoldani az első borítékban lévő feladványokat. Miután letelt a fél óra, összeszedték a feladatokat, és kaptuk az újabb borítékot. Erre szintén 30 percünk volt. Mozaikból ki kellett rakni egy képet az újraélesztésről. Ezután totót töltöttünk ki, egy táblázatból értékeket írtunk ki, és bizonyos mérgező gázokkal kapcsolatos szennyezéseket gyűjtöttünk.
A feladatsor után negyed óra szünet következett. Éva nénivel megbeszéltük az eddigi feladatokat, ettünk-ittunk, és visszamentünk a tornaterembe. A rövid pihenő után már a gyakorlati feladatok következtek. Minden csapatnak ki kellett jelölnie három embert. Tőlünk Hanna, Viki és Milán volt a "küldött". Sorszámot húztak, a 22-est, és ezután őket kiküldték a teremből. A feladat szerint egy balesetben sérült lábat kellett bekötözni bokától térdig, majd a "sérültet" a két társának a terem másik oldalára "átszállítani". A versenyzőknek talán a legnehezebb, ám a kísérők számára a legvidámabb feladat következett. Egy csecsemőt kellett felöltöztetni kisingbe, angolpólyába és négyszögletű kendőt kötni a fejére. Nem a szakszerűséget figyelték, hanem az időt - és emiatt, no meg az angolpólya miatt, bizony nevetségesre sikerült ez a feladat. A darts-táblán a mentők telefonhívószámát kellett pontértékben megdobni, erre a szabályok szerint mindenkinek három lehetősége volt. Végül az egyik gyerek szemét bekötötték és a másik két társának kellett a medicinlabdával kirakott akadálypályán szlalomban végigkísérni úgy, hogy csak szavakkal irányíthatták.
Miután mind a 28 csapat végzett a feladatokkal ebédszünet következett. Izgatottan vártuk az eredményhirdetést- latolgatva esélyünket. Egy izgalmas verseny után végül a második helyen végeztünk. 40.000 forintot nyertünk, és kaptunk egy oklevelet. Azért is értékes számunkra ez a második hely, mert ezen a versenyen még nem értünk el kiemelkedő eredményt. Nagyon büszke vagyok a csapatra! Köszönjük Éva néni áldozatos munkáját!

Gyenge Nikolett