Intézmények
és Alapítványok |
|
Falumúzeum
A múzeum 854 darabból álló gyűjteményét Dénes Gyuláné (Szuper
Irma) adományozta szülőfalujának. Szuper Irma 1915-ben született
Monostorapátiban. A tanárnő még aktív évei alatt elkezdte a régi
dolgok gyűjtését, melyet 1970-ben történő nyugdíjba vonulása
után még buzgóbban folyatott. Irma néni ügyes tojásfestő is volt,
ezek közül is sokat adományozott a falunak és lakóinak. 1991-ben
hunyt el, a monostorapáti temetőben nyugszik.
Múzeumunk épülete régen püspökségi birtok volt, a plébánia hivatalához
tartozott. A múzeum épületétben erdész család lakott, majd a
későbbiek során az alsó iskola tagozaté lett. A település lakossága
segítségével az épületet felújították s 1993-ban átadták. A kiállítás
anyaga két szobás régi falusi családi házat mutat be.
A belső szobának egyszerű a berendezése. A szülők szobáját mutatja
be, amit általában hálószobának használták. A szobában található
egy láda, ez a ruhák tárolására szolgált. A láda mellett van
a rokka, amelynek a segítségével fonalat állítottak elő. A szekrény
mellett található a nadrágcsizma és a csizmalehúzó. A falon szentképet
láthatunk a kor szokásainak megfelelően. (A szentképek eredeti
formájukban vannak). A sarokban az ablak mellett áll a katonaláda.
A férfiak bevonuláskor használták.
A másik nagy szoba a fiatalabbak lakhelye volt. A kettő között
van a sublat, a nagy fiókos szekrény. Ebben találhatók a terítők,
a konyharuhák és az ágyneműk. A fiatal lányok ebben tartották
a staférungjaikat. A falitükör mindig az ablak között volt található.
A fal mellett áll a pad. Télen az asszonyok itt végezték a nagy
házi munkákat, pl.: fontak, rokkáztak, a kályha mellett tollat
fosztottak. A fiatalabb pihenőhelye volt a bölcső. A fogason
tartották régen az asszonyok a ruhát, amit viseltek, alsószoknyát
illetve felsőszoknyát. A szekrény tetején található egy vesszőből
font utazóláda, melyet utazáskor használtak, személyes ruháikat
tették bele.
A konyha volt a családnak a fő tartózkodási helye. Az üveges
szekrényben vannak a konyhai eszközök pl.: evőeszközök, tálak,
edények. A háziasszonyok itt készítették az ebédet és a vacsorát
a családnak. Érdekes látnivaló a vas evőkészlet. A sparhelt mellett
áll a mosdóállvány, amit a mosakodásnál használtak. Szokás volt
a falra tenni a háziasszony által készített felvédőket.
A kamrában olyan dolgokat tároltak, amit az ember nem használt
minden nap. Itt van pl.: a kenyeres sütőlapát, teknő, kovászos
teknő, gyúró és kenyeres ruhák, sziták és liszteszsákok. Találunk
még itt mosófát, amit a mosáshoz használtak az asszonyok. Láthatunk
még parazsas vasalókat, mérleget, diótörőt, zsíros bödönöket,
demizsonokat. A stelázsin megtalálhatjuk a különböző méretű pogácsa
szaggatókat, befőttes üvegeket.
A szalmából font vékában tárolták a kis mennyiségű gabonát,
a zsombor pedig a nagy mennyiség tárolására szolgált. A tekerőrongyokon
(tekercs) vitték a fejükön az asszonyok az ebédet a férjeik után
a mezőre.
Egyik helyiségben találhatók azok az eszközök, amelyeket a munkáknál
használtak a szőlőhegyen, földeken illetve a ház körül. Pl.:
eke, nagy fagereblye, cséplők, fagereblyék
A teraszon található a kereple, amit a
húsvéti ünnepkör idején használtak a harang helyett. (Amikor
nagycsütörtökön "a harangok
Rómába mentek", és csak feltámadáskor "jöttek vissza".)
Láthatunk itt egy 1900-ból származó fa szőlőprést. Ez egy speciális
prés, csak a Balaton-felvidéken használták. Továbbá van egy gabona
szelelő is, ezzel tisztították a gabonát. A kemencének a kenyér
sütésénél volt nagy szerepe, itt sütötték még a pogácsát is régen.
A plébánia számára is ebben a kemencében sütötték a kenyeret.
A kemence a gyümölcsök aszalására is szolgált.
[ Falumúzeum részletek
]